Az idén a stagnáláshoz közeli állapotban lesz a németországi konjunktúra – legalábbis erre számít a német bankszövetség, a Bundesverband deutscher Banken (BdB), amely szerint 2005-ben 1,25 százalékkal növekedhet a GDP. A BdB internetes portáljának nyilatkozó Manfred Weber, a szövetség ügyvezetője úgy tartja, hogy a tavalyi növekedési ütem éves átlagban várhatóan eléri az 1,75 százalékot.
A bankár szerint az említett adatok közti különbséget nem a konjunktúra eltérő dinamikája, hanem az indokolja, hogy 2004-ben számos ünnepnap hét végére esett. A BdB ugyanakkor nem lát okot aggodalomra, mivel arra számít, hogy enyhe javulás következik be a foglalkoztatottságban, és a belső fogyasztói kereslet is hozzájárul majd a gazdasági növekedéshez. A kutatók prognózisai szerint az idén egy százalék körüli lakossági fogyasztásnövekedés várható Európa legerősebb gazdaságában, a németországi vállalati fejlesztések pedig négy százalékkal emelkedhetnek majd. Előzetes adat szerint Németországban 0,9 százalékkal nőttek tavaly decemberben a fogyasztói árak. Az éves szinten számolt drágulás mértéke kétszázalékos. A német kormány egyébként a 2004-es évre, főleg az export gyors növekedése miatt, 1,8 százalékos, az idénre pedig 1,7 százalékos növekedést vár. A fogyasztás és a belföldi gazdaság tavaly végig gyenge volt Németországban. A kimutatások szerint az 1993-as recesszió óta 2003 volt a legrosszabb év; 1993-ban 1,1 százalékkal esett vissza a német GDP. Németország gazdasága 0,1 százalékkal nőtt 2002-ben, 0,8 százalékkal 2001-ben, 2,9 százalékkal 2000-ben a legutolsó statisztikai hivatali kiigazítások szerint.
A felmérések szerint Gerhard Schröder kormánya rendkívül népszerűtlen. A választópolgárokat tudniillik felbőszítették az állami jóléti kiadásokat megkurtító munkaügyi, nyugdíj- és egészségbiztosítási reformok, továbbá az, hogy a német kancellár képtelen volt lendületbe hozni a gazdaságot. A 2004–2005-ös jövedelemadó-csökkentések élénkíthetik ugyan a fogyasztói keresletet, ám ezt részben ellensúlyozzák majd a magasabb egészségbiztosítási költségek és a dohányadók. Németország mint a legnagyobb nettó befizető tagállam egyébként erőteljes nyomást fejt ki az Európai Unióra az adóverseny korlátozása érdekében, főleg a kelet-közép-európai régióval szemben, ahol az alacsony vállalati adókulcsok állítólag elszippantják a beruházásokat a magas adóterhelést alkalmazó Németországtól. Uniós szakértők szerint Gerhard Schröder ez irányú törekvései azonban kudarcra vannak ítélve.
„Mini” munkahelyek. Németországban tavaly három év óta első ízben nőtt a foglalkoztatás a munkavállalást segítő kormányprogramoknak köszönhetően – tette közzé tegnap a szövetségi statisztikai hivatal. Tavaly 128 ezerrel, azaz 0,3 százalékkal 38,4 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma; az előző évben, 2003-ban egy százalékkal, 2002-ben 0,6 százalékkal csökkent. A német kormány több intézkedést hozott a munkapiac átalakítására, azzal a céllal, hogy a munkanélküli segély igénylése helyett munkavállalásra ösztönözzék a németeket. Az intézkedések között szerepel egyebek mellett az úgynevezett „mini munkahelyek” bevezetése: a kormány arra ösztönzi a munkanélküli segélyen élőket, hogy vállaljanak el gyengébben fizetett vagy részmunkaidős feladatokat, és ezzel egészítsék ki jövedelmüket. Ösztönzik a munkanélkülieket az „egyeurós” munkák elvégzésére is, ez azt jelenti, hogy egy-két eurós órabérért közmunkát végeznek, gyermekintézményekben segítenek, vagy utcát söpörnek. (MTI)
