Százezrek munka nélkül

Kirívóan alacsony foglalkoztatási szint, jelentős, azaz négy-ötszörös regionális különbségek és egy esztendeje tartósan emelkedő munkanélküliségi ráta – ezek a jellemzői a magyarországi munkaerőpiacnak.

Európai viszonylatban Magyarország „büszkélkedhet” a legalacsonyabb foglalkoztatási aktivitással – erre a következtetésre jutott a világ legfejlettebb államait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), illetve a brit The Economist szakértői stábja. A kimutatások alapján ugyanis hazánkban a legkisebb a munkaerő-állomány, ha azt a népesség arányában mérjük. A negatív rekord lényege, hogy tízmilliós lélekszámú országunkban alig négymillió munkavállaló dolgozik. Az OECD ide vonatkozó megállapítása szerint Magyarországon a foglalkoztatási ráta a második legkisebb az OECD-tagállamok körében. Egy brit gazdasági magazin mutatója a munkaerő-állományt viszonyítja a népességarányhoz. Eszerint a hazánkban mért 41,3 százalékos érték a huszonharmadik helyre jogosít bennünket a világranglistán, amelyen még a súlyos munkaerő-piaci problémákkal küszködő Lengyelország is megelőz minket (45 százalék). A brit kimutatás szerint Románia és Csehország szintén jobb helyzetben van nálunk az 51,1 és 50,4 százalékos mutatókkal.
A magyar versenyképességet negatívan meghatározó értékek mellett egy esztendeje folyamatosan emelkedik a munkanélküliségi ráta is. Tavaly a szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3,915 millió fő, a munkanélküliek száma 262 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 6,3 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egy évvel korábban, 2003. szeptember– novemberben a munkanélküliségi ráta ennél kisebb: 5,5 százalék volt. A 2004. szeptember–novemberi időszakban a 15–74 éves népesség 54,1 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon – állítja a KSH, amely szerint a nemzetközi összehasonlításban használt, 15–64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 57 százaléknak felelt meg. A lemaradást még így is jelzi, hogy 2003-ban a 15–64 éves népesség e mutatója 64,4 százalék volt az Európai Unióban. A KSH adatai szerint a munkavállalás a fiatalok esetében is nehezebbé vált: a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 17 százalékra nőtt, azaz 4,3 százalékponttal magasabb volt, mint 2003 azonos időszakában. A munkanélküliek 45,8 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, amely közel egy százalékpontos csökkenést jelent a tavalyi értékhez képest.
Továbbra is jelentősek a területi eltérések a munkanélküliségben. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) kiadásában megjelent gazdasági és szociális adattárból például kiderül, hogy Közép-Magyarországon 3,3 százalékos a ráta, ugyanakkor Észak-Magyarországon a mutató értéke 15,8 százalékos. Az MSZOSZ szakértői szerint a négy-ötszörös különbség évek óta fennáll a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb munkanélküliségű régiók között. Az eltérés viszont még nagyobb, ha a megyéket hasonlítjuk össze. A 2004. tavaszi adatok alapján Budapesten 2,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 18,4, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében pedig 17,5 százalék. A hét régió közül az észak-magyarországin kívül 10 százalék feletti még a munkanélküliségi ráta további három térségben is. Így az Észak-Alföldön több mint 14 százalék, Dél-Dunántúlon több mint 12 százalék és Dél-Alföldön 10,5 százalék. A jobb helyzetben lévő térségekben jóval 10 százalék alatt van e mutató, de még messze vannak Közép-Magyarország 3,3 százalékos mutatójától. Így például Közép-Dunántúlon 6,9 százalék, Nyugat-Dunántúlon pedig 5,7 százalék a munkanélküliségi ráta.