Üzleti szempontból jelenleg Magyarországon az autópálya-építés nem megtérülő projekt, mivel az építési költségek alig alacsonyabbak, mint Európában, a jövedelmi különbségek miatt viszont a díjakból származó bevételek mérsékeltebbek – áll a pénzügyi, gazdasági és közlekedési tárcák által elkészített kormány-előterjesztésben. A dokumentum e témakörben kiemeli továbbá, hogy nem a használattal arányos díjfizetés érvényesül, és az eddigi állami szerepvállalás miatt politikailag kockázatos bármilyen díjrendszer-változtatás. Mint arról beszámoltunk, a kormány döntésének értelmében az eddigi állami finanszírozás helyett alapvetően a magántőke bevonásával épülnek tovább az autópályák Magyarországon. Az érintett tárcák kétféle autópálya-építési és finanszírozási javaslatot terjesztettek a kormány elé. Az egyik változat szerint a kormány koncessziós pályázatokat írna ki a tavaly átadott, illetve az építés alatt levő autópálya-szakaszokra, amelyek teljes egészében magántőkéből épülnének, a másik alapján a jelenlegi beruházó kerülne költségvetési körön kívülre: a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. feladatait az Állami Autópálya Kezelő (AKA) Rt. venné át, ez a társaság szerezné be az autópálya-építéshez szükséges összegeket piaci forrásokból. A javaslat egyik lényeges eleme, hogy a költségvetés 2005-ben mentesüljön az NA Rt. szerződéseiben is rögzített kifizetésektől, másrészt a tavalyi beruházások, illetve átadott szakaszok után jelentős bevételre tegyen szert az állam. A magánbefektetők vagy az ÁAK Rt. egyrészt megtérítené az államnak az autópálya-építésre 2004-ben kifizetett 179,3 milliárd forintot, másrészt az idei évre tervezett 129,1 milliárd forintot nem a költségvetésből kellene kifizetni. Így a javaslat szerint összességében 308,4 milliárd forint nettó pénzforgalmi hatás érhető el. Mindez egyben – rövid távon – javítaná a büdzsé egyenlegét.
Az új finanszírozási rendszerbe összességében 262,8 kilométer hosszú autópálya-szakaszt – M3, M30, M35, M7, M70, M8 – vonnának be, ebből 65,7 kilométert tavaly adtak át. A pénzügyi és a gazdasági tárca által javasolt első változat szerint a koncessziós pályázat alapján kiválasztandó társaság (társaságok) térítené meg az NA Rt. eddigi kiadásait, megépíti a még el nem készült szakaszokat. A koncessziós időtartam alatt a beruházási, üzemeltetési költségeit és a profitját fedező rendelkezésre állási díjat kap az államtól.
Abban az esetben, ha a másik javaslatot fogadja el a kormány, az állam hosszú távú és a parlament által is elfogadott szerződést köt az ÁAK Rt.-vel, ez alapján vehetné igénybe a társaság a rendelkezésre állási díjat az autópályák megépítéséért és üzemeltetéséért cserébe. A jelenleg állami tulajdonú ÁAK Rt. tőkepiaci privatizációja is elképzelhető a javaslat szerint, ami további bevételeket jelenthet. Az illetékes tárcák számításai szerint a jövőben az ÁAK működési költségeinek több mint ötven százaléka piaci bevételekből származna.
A külső források bevonása az autópálya-törvény módosításával járna együtt. Így például – a javaslat szerint – megoldást jelenthet annak a paragrafusnak a módosítása vagy hatályon kívül helyezése, amely a gyorsforgalmi utak építéséhez felhasználható pénzeszközökről rendelkezik. Törvénymódosításra lesz szükség akkor is, ha a magyar állam kizárólagos tulajdonában levő ÁAK Rt.-ben piaci befektetők szereznének tulajdont.
Kivitelezhetetlen finanszírozás? Valószínűleg uniós akadályokba ütközne a pénzügyi és a gazdasági tárcának az a közös előterjesztése, amely az épülő autópályák finanszírozásának átalakításáról szól. A kormány elé terjesztett kétféle megoldás szerint az útépítések finanszírozása vagy magánbefektetők segítségével, vagy pedig az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt.-n keresztül valósulna meg. Információink szerint az utóbbi lehetőség megvitatásakor kormányzati szakértők jelezték: a finanszírozás valószínűleg uniós akadályokba ütközik, mivel egyértelmű, hogy az ÁAK bevonásának elsődleges célja a közvetlen állami finanszírozás alóli „kibújás” lenne. Úgy tudjuk, a Pénzügyminisztérium elképzelésének értelmében az ÁAK szedné be az idén bevezetendő útdíjat is, ám értesülésünk szerint erre a társaságnak nincs meg a megfelelő technikai háttere. (MN)
