Nem született döntés arról, hogy a közigazgatásból hány ember kerül utcára – hangoztatja a kormány. Ez mondhatni így is van, ám Draskovics Tibor tavalyi bejelentése óta a közszektor, azon belül is a köztisztviselői kar tudja, hogy idén több ezren elveszítik munkájukat. – A 2005-ös béremelések és a 13. havi fizetés fedezetét az öt százalékkal csökkentett előirányzatokból kell kigazdálkodni. Ez lehet szervezeti átrendezés, a munkafolyamatok átgondolása vagy éppen létszámcsökkentés – jelentette be még szeptemberben a pénzügyminiszter. A kabinet negyven-, későbbi korrekciója szerint negyvenkétmilliárd forintot fordít az elbocsátások miatt esedékes végkielégítésekre – tette hozzá Draskovics.
Saját bejelentésének „eminens” módon eleget téve elsőként a pénzügyminiszter, később pedig számos tárca már tavaly elrendelte és végrehajtotta a létszámcsökkentést, de például a földművelésügyi minisztérium több mint ezer dolgozója március végén kap felmondólevelet – tudtuk meg Fehér Józseftől. A tárcavezetők ugyanakkor megkímélték saját apparátusukat, így elsősorban azoknál a szervezeteknél – például az APEH-nél, a VPOP-nál – történt meg a leépítés, ahol közvetlenül az állampolgárokat szolgálja a közigazgatás – tette hozzá az MKKSZ főtitkára.
Fehér szerint a hatszázalékos béremelés, valamint az idén januárban kifizetett tizenharmadik havi fizetés helybeni kigazdálkodása összesen legalább nyolcezer központi közigazgatásban dolgozó elbocsátását jelenti. Ez a hetvenezer fős apparátust figyelembe véve több mint tízszázalékos karcsúsítást jelent. Az érdekvédő emlékeztetett arra, hogy a kormány 2003 decemberében, mindenféle egyeztetés nélkül már elbocsátott 6900 köztisztviselőt.
Az, hogy az önkormányzati szférában hány embertől kell megválni, csak a települések költségvetésének február végén esedékes elfogadása után derül ki. A közalkalmazottak januártól 7,5, szeptembertől pedig újabb 4,5 százalékos béremelésben részesülnek, de az emelés legalább 1,5 százalékát ugyancsak helyben kell kigazdálkodni, ami Fehér szerint várhatóan leépítések árán valósulhat meg. A főtitkár a két lépésben végrehajtandó béremelés miatt két elbocsátási hullámra számít, s úgy véli, várhatóan a szeptemberi emelés eredményez jelentősebb leépítést, ami leginkább a szociális ágazatot és a közoktatást sújtja majd. Bár nem kívánt jóslatokba bocsátkozni, véleménye szerint a központi közigazgatásban végrehajtott leépítésekkel együtt összességében tízezernél többen kényszerülhetnek idén a közszolgálat elhagyására.
– Az önkormányzati közigazgatás mára elérte teljesítőképességének határát, hiszen 1996, azaz a Bokros-csomag óta folyamatosan csökken a létszám, míg a feladatok megmaradtak, vagy éppen nőttek – fogalmazott Fehér. A szakszervezetek nem állítják, hogy a közszektor jelenlegi létszámához vagy struktúrájához ne lehetne nyúlni – hangsúlyozta –, ám az elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány szakmai szempontokat nélkülöző, pusztán pénzügyi, takarékossági megfontolásokból hajtson végre vagy kényszerítsen ki létszámleépítéseket. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elbocsátásokkal nem a bürokrácia, hanem a lakossági szolgáltatások színvonala csökken.
Nem mindegy ugyanis, hogy egy négyszáz fős minisztérium válik meg húsz munkatársától, vagy egy nyolcvanfős környezetvédelmi felügyelőség küldi el tizenöt szakemberét – húzta alá Fehér József. Szerinte ez a folyamat hosszú távon kontraszelekciót eredményez, hiszen a jövőt jelentő fiatal köztisztviselők és a közalkalmazottak sokszor maguktól hagyják el a közszolgálatot, és nem is akarnak oda visszatérni. Tekintettel arra, hogy folyamatos bérfelzárkóztatást, kiszámítható életpályát, biztonságot ígért a közszférának, Fehér József a „legkiszámíthatatlanabb partnernek” nevezte a kormányt.
Bár az elbocsátások egyik oka a tavalyi 13. havi bér kifizetése, egyelőre nincs megoldás arra, hogy az a több ezer közszolga is megkaphassa e járandóságát, akiket év végén nyugdíjaztak vagy júniusig bocsátottak el, tehát hat hónapos felmondási idejük még tavaly lejárt. A kormány 2003-ban ugyanis úgy módosította a vonatkozó szabályozást, hogy a tizenharmadik havi fizetéseket csak a következő év elején és csak azoknak fizetik ki, akiknek január elsején még közszolgálati jogviszonyuk van.
Szakértők véleménye szerint a kormány új rendszere „torz”, hiszen a tizenharmadik havi fizetést világszerte az egész éves teljesítménnyel összefüggésben, annak elismerésére adják. A kabinet által „nulladik havi” fizetésre átkeresztelt tizenharmadik havi bérnek azonban semmi köze az előző esztendőhöz, így míg egy egész évet ledolgozó, ám év végén nyugdíjazott közszolga semmit, addig az adott évben akár egy napig közszolgálati jogviszonyban álló személynek is egyhavi illetményt biztosít.
Fogyatékosok állásvesztése. A pénzügyi, a munkaügyi és az esélyegyenlőségi tárcák egyik tavaly decemberben hozott, januárban hatályba lépett közös rendelete több ezer megváltozott munkaképességű, fogyatékos ember állását veszélyezteti. Ennek értelmében ugyanis a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégeknek nem jár a tavalyi létszámnövekedéssel megegyező támogatás. Vagyis az érintett cégek az idén legfeljebb annyi dotációt igényelhetnek, mint amennyit 2003 decemberében kaptak. A rendelet megjelenése óta országszerte – főleg vidéken, gazdaságilag elmaradott térségekben – már több száz megváltozott munkaképességű ember vesztette el állását, s az őket foglalkoztató cégek szerint a jövőben további ezrek kerülhetnek utcára. Bár a változást azzal indokolták, hogy számos esetben visszaéltek a támogatásokkal, és hogy a rendszer nem felel meg az Európai Unió előírásainak, a költségvetésben eleve tízmilliárd forinttal kevesebb pénzt különítettek el erre a célra. A KSH közelmúltban közzétett jelentése szerint egy év alatt huszonkilencezerrel nőtt a munkanélküliek száma, közülük tízezren pályakezdők.
