Hazánkban is tároltak harcászati atomrakétákat a szovjet hadsereg itt állomásozó egységei.
A HavariaPress információi szerint ezek telepítésére az állampárt Politikai Bizottságának (PB) 1989. május 16-án kelt jegyzőkönyvében található egyértelmű utalás, amelyet a levéltár korábban államtitokként kezelt iratai között találtak meg. A dokumentum szerint a PB ülésén Szűrös Mátyás házelnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy kiderülhet: a Szovjetunió ki kívánja vonni a szocialista országokból azokat
a harcászati nukleáris eszközeit, amelyeknek addig a létét is tagadta. Szűrös közlése szerint az akkori vezérkari főnök, Oláh István is megerősítette a katonai hírszerzők információi alapján született feltételezéseit. Az atomfegyverek telepítéséről tudomást szerzett Antall József egykori miniszterelnök is.
Jakobinyi Béla nyugalmazott hadtestparancsnok-helyettes lapunknak megerősítette: a Cegléd környéki erdőben maguk is bukkantak atomkilövő-állomásra utaló, négy-öt méter magas betonkerítéssel körülvett objektumra a szovjet csapatok mozgásterében. Kun Miklós történész tájékoztatása szerint az atomfegyverekről a magyar vezetők közül Kádár János pártfőtitkár mellett mindössze öt ember tudott. A szovjet csapatkivonások során 196 darab harcászati rakétát szállítottak haza a szovjetek, de azt nem tudni, hogy ezek közül hány volt atomtöltetű. A szovjet atomfegyverek magyarországi állomásoztatásáról nem hivatalos formában már régóta napvilágot láttak különböző, részben pontos információk. A harcászati célú, 15–100 kilotonnás TNT egyenértékű nukleáris robbanófejeket a források egyike szerint Császár (Komárom-Esztergom), Tótvázsony (Veszprém) és Tab (Somogy) községek közelében, szigorúan őrzött, atomcsapás ellen megerősített bázisokon tartották, melyek létesítése a hatvanas években kezdődött. Hasonló tárolóhelyeket alakítottak ki a kunmadarasi és debreceni szovjet repülőezredeknél is, másutt (például Tökölön) pedig kevésbé nagy védettségű, ideiglenes tárolókat. A hordozóeszközök néhány száz kilométeres sugáron belül tudták eljuttatni a fegyvereket; a csapásmérés elszenvedői elsősorban az Észak-Olaszországban lévő NATO-objektumok, így az avianói repülőtér lettek volna. Az azonban nem ismert, hogy ezek a fegyverek a szovjetek hazánkban tartózkodó, úgynevezett Déli Hadseregcsoportjának alárendeltségébe tartoztak-e, vagy pedig a közvetlenül Moszkvából irányított stratégiai rakétacsapatokhoz.
origo.hu
Az Orbán Balázst támadó Polyák Gábor David Pressman pénzosztója
