A hálózat az első vidéki MDF ellen

Az MDF első vidéki fóruma 1988 tavaszán Miskolcon jött létre. Egyre több részlet derül ki arról, hogy hálózati módszerekkel miként akarta ezt megakadályozni, vagy legalábbis súlytalanná tenni a hatalom. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok szerint az MDF miskolci fórumának tervezett megalakulásáról információt egy helybeli, Ipoly fedőnevű III/III-as ügynök adott. 6-os kartonjának tanúsága szerint e szép fedőnév mögött Utry Attila, a helyi Rónai Művelődési Központ igazgatója bújik meg. Szintén a 6-os kartonján rögzítettek szerint még 1968-ban szervezték be Utryt, s a „tmb.” – titkos megbízott – osztályba való sorolása arra enged következtetni, hogy meggyőződésből vállalta az együttműködést. A hálózati kötelékben eltelt mintegy két évtized lenyomataként többek között írók, költők által alapított Kelet Irodalmi Kör – melynek egy időszakban maga Utry volt a vezetője is – alkalmairól adott jelentései lelhetők fel a munkadossziéiban.
A demokrata fórum irodalmi körökből nőtt ki, s így aztán nem csoda, hogy a történeti hivatalból kikért dokumentumok szerint 1988 tavaszán az „Ipolytól” nyert információkra hivatkozva jelentette pesti főnökeinek egy állambiztonsági rendőrtiszt, hogy az MDF miskolci alakuló ülését március 5-én tervezik megtartani. Ezt követően több alkalommal is miniszterhelyettesi szinten foglalkoztak azzal, hogy miként akadályozzák meg, vagy legalábbis zavarják meg az MDF első vidéki fórumának létrejöttét. A február 24-i úgynevezett napi operatív jelentés Harangozó Szilveszter miniszterhelyettes által jóváhagyott intézkedési tervében az áll, hogy „a BM III/III Csoportfőnökséggel együttműködve intézkednek a fórum megakadályozására, illetve a résztvevők számának korlátozására”.
A teendők között szerepelt az MSZMP megyei bizottsága első titkárának tájékoztatása is. A miskolci fórum megtartása előtti napon a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányságról küldött belső távirat szerint „bomlasztó, leválasztó intézkedéseink eredményeként az MDF miskolci fóruma várható résztvevőinek száma kb. 1/3-ára csökkent”. Az intézkedések között szerepelt többek között „a fórum és a résztvevők folyamatos, szoros ellenőrzése” is. Ennek hatására a szervezők a tervezett helyszínt is megváltoztatták, egy avasi magánpince helyett dr. Furmann Imre jóval kisebb alapterületű, 55 négyzetméteres lakótelepi lakásán tartották meg a fórumot. A Harangozó Szilveszter által jóváhagyott jelentés szerint ugyanis a „bomlasztásra kidolgozott kombinációs terv” első lépéseként az eredeti helyszín tulajdonosa ellen „okirat-hamisítás alapos gyanúja miatt” nyomozást indított a megyei főügyészség. S hogy milyen „sikeresen” tudtak hálózati módszerekkel zavart és fortélyos félelmet elültetni az emberek szívébe és agyába, arról Furmann Imre 2003-ban egy Révész Sándor által készített interjújában így vall: „Vagy száz embert hívtam meg, ebből nyolcvan meg is ígérte, hogy eljön, végül húszan voltak ott, és annak is csak a fele miskolci… A nyolcvan ember közül, akit meghívtam és nem jött el, volt, aki sírt a félelemtől. A rendőrség emberei megkeresték ezeket az embereket, és megpróbálták lebeszélni őket, hogy eljöjjenek hozzánk. Azt terjesztették például rólam és feleségemről, hogy Nyugatról pénzelt ügynökök vagyunk…”
Utry Attila karrierje egyébként a rendszerváltás után is töretlen, írói munkásságának elismeréseként: 1999-ben megkapta Miskolc város Szabó Lőrinc irodalmi díját, majd rá egy évre A magyar kultúra lovagja cím birtokosa lett. Most, az ügy kipattanása után egy helyi hetilapnak elismerte, hogy kapcsolatban volt rendőrtisztekkel. Állítása szerint írásban soha nem tett jelentést, szóban tájékoztatta őket, s volt olyan eset, amikor magnóra rögzítették a beszélgetést. A 6-os kartonban foglaltakat viszont hamisítványnak mondja. Nyilatkozata szerint nem tud arról, hogy őt „Ipoly” néven nyilvántartották volna.