Az érdiek máig rácnak mondják magukat

Kákonyi Péter
2005. 02. 21. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érd-ófalu csaknem a második világháborúig soknemzetiségű település volt: magyarok, rácok, németek és kis számban tótok lakták. A rácok a török hódoltság utolsó éveiben és annak megszűnésével több hullámban érkeztek Érdre. E népcsoport elnevezése ragadványnév, hibás általánosítás eredménye – írja Szerbek-e az érdi rácok? című, a Honismeret legújabb számában megjelent cikkében Kerékgyártó Imréné.
A korábbi források többféleképp – illíreknek, bunyevácoknak, rácoknak, horvátoknak – nevezik őket, akik viszont magukat következetesen horvát származásúnak vallják, katolikusok, ám – nyilván környezetük hatására – mégis rácnak mondják magukat. Innen adódik a zavar: a történelem során ugyanis a különféle latin, magyar és német munkák rácoknak általában a szerbeket nevezték. A szó a XII. században a mai Észak-Szerbia területén létrejött Rascia (Raska) nevezetű feudális államalakulatra utal.
Mándics Mihály a jugoszláv lexikon 1966-os kiadásában áttekinti, hogy a Trianon utáni politikai helyzetben gyűjtőnevükön „délszlávnak” mondott népek hányféle elemből állnak. Korábban ez a név ismeretlen volt, használták viszont a sokác, vend, bunyevác, illír, bosnyák, dalmát stb. szavakat.
Kerékgyártóné elmondja, hogy Kudó József, a hajdani érdi plébános drámai sorokban írja le, miként menekültek el egykor az övéi a Dinári-hegység környékéről az éhínség, a nyomorúság elől, és érkeztek meg a „törökmentes” szabad hazába. A menekültek legnagyobb csoportja – Mátkovity Simon ferences atya vezetésével – a Duna meg a Tisza mellett, többek között Mohácson települt meg.
Hóman Bálint és Szekfű Gyula említi: 1687-ben – a már nálunk megtelepült görögkeleti szerbektől nyert információk hatására – újabb rácnak, illetve bunyevácnak mondott horvát eredetű etnikum érkezett Érdre, Ercsibe, illetve Tökölre. Róluk is írja a boldogult emlékű érdi katolikus atya, Kudó József e szép sorokat: „A föld, amelyen élünk – 300 év óta nekünk már hazánk. Három századnak sok küzdelme, könnye, izzadságcseppjei vegyültek a homokba és ideragasztottak minket mindörökre”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.