Azbesztmentesítés buktatókkal

Tavasszal elkezdődhet az azbesztmentesítés egy budatétényi és egy győri lakótelepen, az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi problémájának megoldására azonban még programjuk sincs az érintett minisztériumoknak. A porló, belélegzett azbesztszigetelés rákot okozhat.

2005. 02. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szakértők szerint a következő tíz év legnagyobb környezetvédelmi problémája lesz a veszélyes hulladéknak számító, rákkeltő azbeszt mentesítése Magyarországon. Mindenki veszélyeztetett ugyanis, aki porló azbeszt közelében él vagy dolgozik, mert az azbesztszálak belélegzése hosszú távon rákos daganatok kialakulását eredményezheti. Különösen fertőzöttek a szórt azbeszttel szigetelt, régi házgyári épületek és irodaházak, de számos óvodában, iskolában is megtalálhatók a veszélyes anyagok. Talán a legmegdöbbentőbb, hogy a régi kórházak építésénél is használtak ilyen anyagot. Becslések szerint országosan több mint egymillió tonna azbesztet kellene sürgősen elszállítani, de később szükség lesz a palatetők és eternitcsövek kiváltására is. Egyelőre azonban nincs pénz ilyen mennyiségű veszélyes hulladék kármentesítésére. Az azbesztmentesítésben eddig csak ott értek el eredményt, ahol az önkormányzatok az EU-hoz fordultak támogatásért, és a minisztériumnak csak az önrész kifizetéséhez kellett hozzájárulni. Az egyik ilyen terület a XXII. kerületi rózsakerti lakótelep, amelynek azbesztszennyezettségéről már egy 1998-as felmérés óta tudnak a döntéshozók, de a lakosság csak akkor értesülhetett erről, amikor a Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom nevű civil szervezet szórólapokkal kampányolt a helyszínen. Egy zöldszervezetnek köszönhetően a környezetvédelmi tárca kénytelen volt nyilvánosságra hozni az ország egy részében elvégzett felmérésének adatait. Kiderült: Rózsakerten 1070 lakást és mintegy 3000 embert érint a szennyezés, és 11 500 négyzetméternyi felületet kell mentesíteni csaknem 160 tonna azbeszttől. Iván János, a kerület alpolgármestere elmondta: 40 millió forintos tőkével azbesztmentesítési alapot hoztak létre, amellyel tavaly EU-támogatást nyertek el, s így a szaktárca is lépésre kényszerült. A megszerzett 600 millió forint önrészéből csak öt százalékot kellett állnia a kerületnek, a többit a szaktárca vállalta magára. Hasonló a helyzet Győrben, ahol Adyváros lakótelepe kaphat 570 millió forintot azbesztmentesítésre az EU-tól a szaktárca támogatásával. A zöldtárca közbeszerzési pályázata nyomán áprilisban mindkét helyszínen elindulhat a kármentesítés. A történet szépséghibája, hogy 2006-ig az EU-tól több pénz már nem hívható le e célra.
Kozák Kristóf, a szakminisztérium főtanácsosa elismerte, az idén e két helyszínen kívül nem lesz pénz több azbesztmentesítésre az országban.
– Érthetetlen, hogy miért csak két helyszínen indulhat el az azbesztmentesítés, amikor köztudott, hogy szinte az összes Kádár-kori lakótelep szigetelése potenciális veszélyt jelent a lakókra – közölte Illés Zoltán (Fidesz). Szerinte évente egymilliárd forint ráfordítással tíz év alatt megoldható lenne az ország teljes azbesztmentesítése, de a KVM képtelen kidolgozni erre egy országos programot. Úgy véli, a szaktárca a teljes szétesés állapotában van, ezért képtelen egy ilyen program előkészítésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.