A választások előtt az MSZP azzal kampányolt, hogy nem értékesíti a kereskedőházat, és biztos az ott dolgozók munkája. Ezzel szemben eladnak mindent, s a cég új menedzsmentje első lépésben a borkészletet 700 millió forinttal leértékelte, a 2001–2002-ben még 400 millió forintra rúgó nyereséget 300 milliós veszteségre fordította át – jelentette ki lapunknak Szabó Csaba, a társaság korábbi elnöke.
Egy MSZP által szponzorált napilapban a közelmúltban azt állították: a kereskedőház értékes elemeit az Orbán-kabinet idején kivitte a cégből az állam. Szabó Csaba szerint ez az állítás nem igaz, mert rendkívül értékes vagyontárgyakkal rendelkezik a kereskedőház. Ezek közé tartozik a tolcsvai palackozó, az ungvári pince, a szegi pince, a tarcali feldolgozó- és erjesztősor, a sátoraljaújhelyi irodaház, egy tolcsvai berendezett szálloda és a tarcali Rákóczi-kastélyok egyike, a piacképes szőlő- és borfeldolgozó technológiák, valamint a leghíresebb tokaji dűlők használati jogai.
Még körülbelül 200 ezer palack bor maradt a kereskedőház tulajdonában az egykori muzeális borkészletből, amit a 2002-es kormányváltás után egy tollvonással megcsorbítottak. Minden bort, amiből több mint ezer palackos készlet volt – függetlenül az évjáratától – kivették a muzeális gyűjteményből. Az igazgatóság korábbi elnöke elgondolkodtatónak tartja, hogy miért nem adott ki az ÁPV Rt. közleményt a 2004. március 31-én született 2070. számú kormányhatározatról. Ugyanis ennek következtében került át a társaságtól a kincstári vagyonba 288 502 palack tokaji bor mintegy 345 millió forint értékben. Egy palack muzeális bor ára eszerint 1200 forint volt, ami jelentős leárazás. A kormány döntése értelmében a Muzeális Pince is kincstári tulajdonba került a Tarcali Kutatóállomással és pincéivel, az egyik Rákóczi-kastéllyal, s a Szarvas-dűlőben fekvő, kutatásokhoz felhasznált 18,2 hektár szőlőültetvénnyel együtt. E vagyontárgyak kezelői jogát a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kapta meg.
A menedzsment a tokaji bort tucattermékké zülleszti, s ezzel lerontja a borvidék piaci lehetőségeit. A minőség ugyanis árfüggő, s ha a cég 0,8 amerikai dollárért (mintegy 150 forintért) elad egy üveg furmintot, amit a vevő az orosz piacra visz, akkor ez nem nevezhető minőségvédelmi lépésnek. A társaság korábbi vezetése alatt 15-20 százalékkal emelték az árakat évente, új piacokat szereztek, s nem a filléres asztali borok sorát bővítették – állítja Szabó Csaba.
A szakember elmondta, hogy az ÁPV Rt. a kormányváltás után öt vizsgálatot indított a kereskedőháznál az előző kabinet által folyósított támogatásokkal kapcsolatban. Ezek nyilvánvaló célja az volt, hogy bebizonyítsák, nincs meg, illetve magánzsebekbe került az állami pénz. Erre a feltételezésre azonban az összes vizsgálat rácáfolt. Sőt, Szabó Csaba információi szerint az ötödik elrendelt vizsgálat vezetője – amikor világossá vált számára, hogy mit is kérnek tőle – visszaadta a megbízást.
magyarnemzet.hu
Majdnem újabb európai csapat égett meg a klub-vb-n, de jött Bellingham
