Nem kis feladatot hagyott elődje Kovács Józsefre, a Paksi Atomerőmű Rt. nemrég kinevezett vezérigazgatójára. Az erőműben keletkezett súlyos üzemzavar elhárításáról a korábban ígért nyolc hónapos határidő ellenére ugyanis egy év alatt még engedélykérelmet sem nyújtott be az erre szerződött orosz Tvel cég, az erőmű üzemidő-meghosszabbításának előkészítését pedig megkérdőjelezik a radioaktív hulladékok elhelyezésének problémái és a zöldek tiltakozó akciói. A tavalyi üzemzavar óta a kettes reaktor melletti mosótartályban heverő, közel 3,5 tonna veszélyes hasadóanyag eltávolításának elhúzódása kapcsán az erőmű a biztonság elsődlegességet hangsúlyozza, miközben alig néhány nappal az új vezérigazgató kinevezése után tűzeset történt az épület egyik lépcsőházában, nem sokkal ezelőtt pedig az üzemzavarral terhelt kettes blokknál követtek el mulasztást a szivatytyú kezelői, amely miatt az Országos Atomenergia Hivatal is elmarasztalta az erőművet. Az esetek végül csak kisebb kockázattal jártak, de egyes vélemények szerint jó példával szolgáltak arra, hogy a biztonsági kultúra sokat romlott az erőműben az elmúlt években. Nem véletlen, hogy a Greenpeace nemrég a bécsi székhelyű BOKU kutatóintézettel felmérést készíttetett egy esetleges balesetről, amely a paksi atomerőműben keletkezne. A tanulmány azt feltételezi, hogy ilyen esemény miatt az atomreaktorban lévő cézium 15 százaléka kerülhetne a levegőbe, megjegyezve, hogy Csernobil esetében ez az érték 50 százalék volt. A Die Presse című osztrák lap közli Ken Brokmannek, a bécsi Nemzetközi Atomenergia Hivatal osztályvezetőjének a nyilatkozatát, amely szerint az általa irányított részleg megállapította, hogy Pakson „szembeötlő az ellenőrzés hiánya”. A bécsi környezetvédelmi miniszter szóvivője ezért kijelentette, ellenzik a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását.
Mint ismeretes, az erőmű üzemideje 2012 és 2017 között jár le, a meghosszabbítással azonban akár 2037-ig működhetnének a reaktorok. Ez ellen azonban tiltakoznak a hazai környezetvédők is. Az Energia Klub elfogadhatatlannak tartja, hogy társadalmi párbeszéd nélkül döntsenek az atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról és a radioaktív hulladékok elhelyezéséről, ami elengedhetetlen ehhez a folyamathoz. Az üzemidő meghosszabbítását a szakértők szerint hátráltathatja az is, hogy nemrég Gyurcsány Ferenc kormányfő Wekler Ferencet nevezte ki személyes megbízottjának az ügyben, aki korábban a legnagyobb ellenzőjeként lépett fel a Bátaapáti térségébe tervezett atomtemető-beruházásnak. A képviselő ugyanakkor 2002-ben benyújtott a Gazdasági Minisztériumnak egy javaslatot arról, hogy Bátaapáti környékéről a mecseki uránbánya területén lévő Bodán tárolják majd a hulladékot, ahol egyébként is kutatások folynak egy későbbi, nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló létesítésére.
Koltai Tamás (Fidesz) értesülései szerint az SZDSZ-es képviselő azt javasolja a kormányfőnek, hogy a bodai tárolóról szóló kutatások költségvetésének megduplázása mellett az atomtörvény módosításával szüntessék meg az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felügyeletét a Központi Nukleáris Alap felett, hogy ezután nagyobb mozgástere legyen a radioaktív hulladékok tárolására szánt pénzek felhasználásának. Wekler Ferenc lapzártánkig nem nyilatkozott az ügyben, az MTI beszámolója szerint viszont a kormányfő megbízottja azt mondta, hogy az atomtörvény módosítását és az OAH hatáskörének megváltoztatását javasolja.
Illés Zoltán (Fidesz) szerint az atomtörvény módosítása feltehetőleg azt is szolgálja majd, hogy a bátaapáti atomtemető megépítésében érintett települések szabadon rendelkezhessenek az atomerőmű költségvetéséből évente több mint 10 milliárd forinttal finanszírozott nukleáris alapból számukra juttatott összegekkel. A képviselő közlése szerint ezt a települések már korábban is a saját céljaikra használhatták fel. A politikus ezért eljárást kezdeményezett a legfőbb ügyésznél visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával, mert a Központi Nukleáris Alap 1998 és 2000 közötti gazdálkodását vizsgáló Állami Számvevőszék jelentése alapján a Bátaapáti környékén informális társulásba tömörült önkormányzatok a lakossági információs igények kielégítésére elnyert állami pénzekkel nem tudnak számlákkal elszámolni. Az ÁSZ értékelése szerint ugyanis ezeket az összegeket az érintett települések nemcsak a szerződésükben foglalt feladatokra fordították, hanem más beruházásokra is – állítja a képviselő.
Illés szerint egyébként sincs szükség a Bátaapáti tárolóra, hiszen az arra előirányzott több mint 70 milliárd helyett 10 milliárdos beruházással bővíthetnék az atomerőmű hulladéktárolóinak kapacitását is, ráadásul a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat elhelyezhetnék a püspökszilágyi tárolóban. A képviselő úgy tartja, az üzemidő-meghosszabbítás sem csupán atomenergetikai kérdés, az elképzelések értékelésébe be kell vonni az egész társadalmat, hiszen annak többek között nemzet- és környezetbiztonsági következményei vannak. A Paksi Atomerőmű Rt. és az OAH szerint azonban szükség van újabb tárolók létesítésére, az üzemidő-meghosszabbítást pedig minden képviselő támogatta a gazdasági bizottságban. Az erőműnek és a hatóságnak is az az álláspontja, hogy jelenleg nincs ésszerű és célszerű alternatívája az üzemidő-hosszabbításnak.
origo.hu
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot
