Mintha a kiállítókat nem a szakma, hanem szinte kizárólag az utazni vágyók érdekelték volna a tegnap záruló brüsszeli turizmusexpón (Salon des Vacances): a falusi búcsúk vidám hangulata fogadta az egykori brüsszeli világkiállítás helyére áramló tömeget. A kiállítók egyértelműen a jó hangulattal akartak turistákat fogni.
Mintegy ötven ország állított ki három hatalmas pavilonban, amelyek közül az egyik, hatalmas csarnok szinte felét a francia regionális kiállítók foglalták el. A tartományok közül az idén a francia Auvergn, az országok közül pedig Írország kapta a díszhelyet.
A belga utazók statisztikáját nézegetve feltűnt, hogy Budapest benne sincs a „városi utak” kategóriában az első tíz között, amelyen Prága egyébként a hatodik. Urbányi Péter, a Magyar Turizmus Rt. brüsszeli képviseletének vezetője lapunknak elmondta: ez nyilván azért lehet így, mert az ezer kilométeres kör egyfajta „varázsvonal”, és az annál messzebb fekvő városoknak nehezebb a versenyzés. Pozitívumként viszont megemlítette: a szomszédos Luxemburgból utazóknál a magyar főváros az ötödik helyen áll.
A magyar standon egyébként szekszárdi merlot-t kínáltak. Urbányi szerint a Magyarországon járó turisták meglepődnek, hogy mennyire gazdag és jó a magyar konyha, amelyről korábban gyakorlatilag semmit nem tudtak. Arra a kérdésre, hogy mi az érdeklődés sorrendje, Urbányi Péter elmondta: elsősorban Budapestre kérdeznek, majd a konyhára és borokra, valamint a gyógyfürdőkre. Azt is gyakran megkérdezik, hogy Brüsszelben hol kaphatók magyar termékek.
A sorrendben negyvenhetedik idegenforgalmi szalont a szokottnál egy hónappal korábban nyitották meg, hogy elébe menjenek a foglalásoknak. Gyorsul a világ, élesedik a verseny. A cunami és a földrengések okozta katasztrófa, valamint a terrorizmus miatti amerikai aggodalom Európának idén is további előnyt biztosít. Kérdés, hogy ezt hazánk mennyire tudja majd kihasználni.
Exportkárok. Komoly károkat okoz a magyar mezőgazdasági exportőröknek, hogy az Európai Parlament máig nem ratifikálta az új uniós tagállamokra is kiterjedő román–EU társulási egyezményt. A késlekedés elsősorban a hústermékeket és gabonaféléket exportáló cégeket érinti hátrányosan. Uniós parlamenti képviselők már megkeresték a döntés gyorsítása érdekében Josep Borellt, a parlament elnökét. Ha az EP következő, február 21–24-i ülésén pozitívan szavaz az egyezményről, akkor az azonnal életbe léphet, mert azt a tagállamok miniszterei már elfogadták. A társulási egyezmény tartalmazza azokat a kedvezményeket, amelyeket az uniós tagsággal felbontott CEFTA biztosított hazánk számára. (MN)
