Tovább dagad a reptéri botrány

Noha a Budapest Airport közleményben jelezte, hogy felfüggesztette a vizsgálat alá vont szerződés fizetéseit, a földterület eladója úgy nyilatkozott: érvényes kontraktussal a kezében meg sem fordul a fejében, hogy nem kapja meg a telekért járó 4,7 milliárdos vételárat. Eközben kiderült, hogy a vitatott áron megvásárolt területre az állam kisajátítást is kezdeményezhetett volna.

Munkatársainktól
2005. 02. 22. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre több kérdés merül fel a politikai botránnyá dagadt reptéri telekvásárlással kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a húszhektáros területet 4,7 milliárd forintért megvásárló Budapest Airport (BA) Rt. jelezte, hogy a miniszterelnöki vizsgálat miatt felfüggesztette a szerződéssel kapcsolatos kifizetéseket, Szani János, a telket eladó cég egyik tulajdonosa lapunknak úgy nyilatkozott: egyáltalán nem számolnak azzal, hogy a BA megszegi a szerződést és mégsem fizeti ki a vételárat részükre.
A Népszabadság értesülése szerint az ügyletet a háttérben „egy, az MSZP-ben jelentős befolyással bíró (…) politikus” támogatta.
Bonyolítja az ügyet, hogy a nagy vihart kavart tranzakciót illetően László Boglár kormányszóvivő kijelentette: csak akkor kerülhet sor pénz kifizetésére, ha az ügylet rendben van, s „csak azon az áron, ami reális”. A kormányzat és a reptér részéről azután hangzottak el a nyilatkozatok, miután a Fidesz független vizsgálatot követelt annak megállapítására, hogy mi indokolja a piaci érték mintegy hússzorosát elérő vételárat.
Eközben nemcsak a telek vételárával kapcsolatban merültek fel kérdések, de a reptér korábbi vezetéséhez tartozó, nevük elhallgatását kérő szakemberek azt a problémát is felvetették lapunknak, hogy a magyar állam – illetve az annak tulajdonában álló BA – közérdekből akár kisajátítást is kezdeményezhetett volna az ominózus húszhektáros területre. A kisajátítást az állam akkor alkalmazhatja, ha közérdekű célból kell az adott területen fejlesztenie, s a tervezett nyomvonalon fekvő ingatlanok tulajdonosaival nem tud megegyezni. Az eljárás ugyan hosszadalmas, ám szakemberek szerint a mostani megoldásnál lényegesen kevesebb pénzt igényelt volna.
Az ügy további érdekessége, hogy Hárskuti Jánost, a BA vezérigazgatóját a tranzakció jóváhagyása előtt Draskovics Tibor pénzügyminiszter Vági Mártonon, az ÁPV Rt. vezetőjén keresztül az aláírás halasztására kérte. Lapinformációk szerint Hárskuti azonban határozott hangú levélben azt közölte, hogy a páros nem jogosult felülbírálni a vagyonügynökség korábbi döntését.
A Heti Válasz információi szerint a szerződés tető alá hozatalában az eladók oldaláról ifj. Pongrácz Tibor és Répászky Miklós, a BA részéről pedig Tuller András, az Andeas Neocleous & Co. ciprusi ügyvédi iroda képviselője működött közre. Répászky Miklós több személyiségi jogi perben képviselte Keller László volt közpénzügyi államtitkárt, az MSZP és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közötti jogvitákban pedig az MSZP-t képviselő ügyvédként mutatkozott. Répászky tavaly május óta a Népszabadság Rt. felügyelőbizottsági tagjaként is dolgozik. A Carion másik jogásza, ifj. Pongrácz Tibor nem más, mint az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága MDF-es delegáltjának fia.
Az ÁPV Rt. tegnap bejelentette nem indít vizsgálatot az ügyben, viszont újra tájékozódik.

Szimpátiatüntetés. Az új Cargo-bázis mellett kívánnak tüntetni a BA Rt. dolgozói a Képviselői Irodaház előtt, tiltakozva az ellen, hogy a politika beleszól a repülőtér fejlesztésébe. Mint ismert, a közelmúltban már tartottak a repülőtér dolgozói szimpátiatüntetést egy szakszervezet felhívására, akkor Hárskuti János vezérigazgató mellett.



A kapcsolat. Igen nagy bevételkiesést jelentene a Ferihegyi repülőteret üzemeltető társaságnak, amennyiben a tervezett helyen építenék fel az új Cargo-bázist, emellett környezetvédelmi aggályokat is felvet a beruházás – vélekednek szakemberek. Abban az esetben, ha az aláírt szerződés szerint épül meg a Cargo, a kifutópálya kapacitását csökkenteni kellene, hiszen amíg a pályát egy földön guruló gép keresztezi, addig fel-, illetve leszállásra nem használható. A BA Rt. bevételének viszont jelentős része a le- és felszállási díjakból származik. Ebből az irányból viszont a zajterhelés miatt jelenleg is korlátozással közlekedhetnek a repülőgépek. Szakemberek szerint található a repülőtéren belül olyan terület, ahol földvásárlás és új gurulóutak létesítése nélkül fel lehetne építeni a Cargo-bázist. Lapunk értesülése szerint a Carion cég vezérigazgatója, Hegyi Gábor korábban a marketingosztályt vezette a BA Rt. jogelődjének számító Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnál. (P. G. I.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.