Újabb kismamaper a Legfelsőbb Bíróságon

A kismamaügyek újabb változata kerül csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság elé. Ezúttal ugyancsak egyetlen kisgyermekes anya a felperes, a határozat azonban befolyásolja több ezer hasonló eset kimenetelét. Egy hasonló per után több mint háromszázezer családnak 36,6 milliárd forintot fizetett ki az előző két évben az államkincstár.

2005. 02. 21. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Havi 6700 forintos jövedelempótlékot kér a kamatokkal együtt az 1999–2000 közötti időszakra az a kismama, akinek ügyében csütörtökön tart tárgyalást a Legfelsőbb Bíróság (LB). A követelést a Pest Megyei Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla is elutasította. Az anya felülvizsgálati kérelemmel fordult az LB-hez. Az összeg ebben az ügyben mintegy háromszázezer forintra rúgna, de ennél többről van szó, hiszen a kismamapereknek ez lehet a második változata. A Radovics Csilla ügyvéd által képviselt ügyfelek korábban az államkincstár elődjeként működő államháztartási hivatalok határozatait támadták meg, vagyis a gyest megállapító döntések ellen kerestek jogorvoslatot a bíróságon. Ezek a közigazgatási perek – ugyancsak felülvizsgálati eljárásban – sikeresen zárultak ugyan, mert az LB kiegészíttette a hivatal által fizetett összegeket. De nem teljes mértékben, s a kamatokat sem ítélte meg. A Magyar Államkincstár – Mohos András közlése szerint – a bírói ítélet nyomán önként 320-325 ezer családnak 36,6 milliárd forintot fizetett ki, részben még a per lezárultának évében, 2003-ban, részben pedig 2004-ben.
A mostani per új kategória: ebben kártérítésként kéri az egyik édesanya az elmaradt járandóságot. Úgy véli, hogy a hivatal által három évre kifizetett pótlékon túl még kétévi pótlék megilletné a kamattal és azzal a húszszázalékos adóval együtt, amelyet be kellene fizetnie, ha megítélik javára a pénzt.
A jogi érvelés szerint a hatóság kárt okozott, amikor tévesen értelmezte, alkalmazta a jogszabályt. A felperes szerint egyértelmű, hogy a gyesről szóló jogszabály 1996-os módosításakor úgy emelték a járandóságot, hogy a jövedelempótlékot megállapító korábbi rendelkezést nem helyezték hatályon kívül. A kincstár mégis úgy tekintette, mintha a pótlékszabály már nem lenne hatályban. Kérdésünkre a Magyar Államkincstár elnöke a hivatal perbeli érdekeire hivatkozva nem kívánta ismertetni ellenérveit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.