Havi 6700 forintos jövedelempótlékot kér a kamatokkal együtt az 1999–2000 közötti időszakra az a kismama, akinek ügyében csütörtökön tart tárgyalást a Legfelsőbb Bíróság (LB). A követelést a Pest Megyei Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla is elutasította. Az anya felülvizsgálati kérelemmel fordult az LB-hez. Az összeg ebben az ügyben mintegy háromszázezer forintra rúgna, de ennél többről van szó, hiszen a kismamapereknek ez lehet a második változata. A Radovics Csilla ügyvéd által képviselt ügyfelek korábban az államkincstár elődjeként működő államháztartási hivatalok határozatait támadták meg, vagyis a gyest megállapító döntések ellen kerestek jogorvoslatot a bíróságon. Ezek a közigazgatási perek – ugyancsak felülvizsgálati eljárásban – sikeresen zárultak ugyan, mert az LB kiegészíttette a hivatal által fizetett összegeket. De nem teljes mértékben, s a kamatokat sem ítélte meg. A Magyar Államkincstár – Mohos András közlése szerint – a bírói ítélet nyomán önként 320-325 ezer családnak 36,6 milliárd forintot fizetett ki, részben még a per lezárultának évében, 2003-ban, részben pedig 2004-ben.
A mostani per új kategória: ebben kártérítésként kéri az egyik édesanya az elmaradt járandóságot. Úgy véli, hogy a hivatal által három évre kifizetett pótlékon túl még kétévi pótlék megilletné a kamattal és azzal a húszszázalékos adóval együtt, amelyet be kellene fizetnie, ha megítélik javára a pénzt.
A jogi érvelés szerint a hatóság kárt okozott, amikor tévesen értelmezte, alkalmazta a jogszabályt. A felperes szerint egyértelmű, hogy a gyesről szóló jogszabály 1996-os módosításakor úgy emelték a járandóságot, hogy a jövedelempótlékot megállapító korábbi rendelkezést nem helyezték hatályon kívül. A kincstár mégis úgy tekintette, mintha a pótlékszabály már nem lenne hatályban. Kérdésünkre a Magyar Államkincstár elnöke a hivatal perbeli érdekeire hivatkozva nem kívánta ismertetni ellenérveit.

Utcai lövöldözés volt a népszerű magyar nyaralóövezetben, többen is megsérültek