Folytatódott tegnap az államadósság körül kirobbant vita a kormány és az ellenzék között. Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese legutóbb úgy nyilatkozott: a kormányváltás óta nem 3500 milliárd forinttal, hanem annál ezermilliárd forinttal kevesebbel nőtt az államadósság. Szekeres azt is kijelentette, hogy a hiányzó 2500 milliárd forint „mind megvan, ott van a beruházásokban és az emberek zsebében”. A szocialista politikus szerint a mostani kabinet az Orbán-kormánynál kevesebb adósságot halmozott fel, miközben kiadásaik pontosan nyomon követhetők voltak.
Szekeres nyilatkozatára reagálva Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke közölte: az MSZP elnökhelyettese „farsangi hangulatban” számolja az államadósságot, annak mértéke ugyanis a Pénzügyminisztérium legutóbbi tájékoztatója szerint meghaladja a 11 500 milliárd forintot. – Az adósságra vonatkozó nyilatkozata előtt Szekeres Imrének tanácsos lett volna megnéznie a pénzügyi tárca adatait, amelyek egyértelműen mutatják, hogy a 2002-es kormányváltáskor az államadósság még csak 8280 milliárd forintot tett ki – hangsúlyozta a Fidesz gazdaságpolitikusa, hozzátéve: az elmúlt két évben nemcsak az államadósság összege, hanem annak a bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya is megemelkedett, ennek eredményeként pedig vészesen megközelítettük a maastrichti kritériumokban meghatározott hatvanszázalékos plafonértéket. Varga szerint a kormánypolitikusok államadósságra vonatkozó számításait a jövőben jobban össze kellene hangolni, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hét végén maga is 3500 milliárd forintos adósságnövekedésről beszélt. Az ezermilliárd forintos különbségről lapunk szerette volna megkérdezi Szekeres Imrét is, ám a politikus tegnap egész napos frakcióülésen vett részt.
Hitelből önrész. Európai hitelből finanszírozzuk az Európai Unió fejlesztési támogatásai mellé kifizetendő önrészt – derül ki az Európai Központi Bank beszámolójából. Magyarországra összesen 805 millió euró hitel jutott 2004-ben, 445 millió eurót a strukturális és kohéziós alapok különböző fejlesztéseihez vette fel az állam.
Friss hiányadatok. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya januárban 198,4 milliárd forint volt, amely a GDP 0,89 százaléka – derül ki a pénzügyi tárca adataiból. A központi költségvetés 199,1 milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 9,8 milliárd forint hiánnyal zárt. Az elkülönített állami pénzalapoknál 10,5 milliárdos többlet keletkezett. Az Európai Bizottság államháztartási hiányra vonatkozó legutóbbi előrejelzése szerint az idén Magyarországon lesz a legmagasabb az államháztartás hiánya a kelet-közép-európai új uniós tagállamok közül. (MN)
