Szerencsi László a mai napon ad tájékoztatást annak a nyomozásnak a részleteiről, amelyet a paksi atomerőmű öt dolgozója ellen indítottak az üzemben történt súlyos üzemzavar kapcsán. Értesüléseink szerint a rendőrség többek között egykori osztályvezetőket és nyugdíj előtt álló dolgozókat gyanúsított meg radioaktív anyagokkal való visszaéléssel.
Ismeretes, a paksi atomerőműben egy rosszul megtervezett tisztítótartály engedélyezése, működtetése és egyéb hiányosságok miatt olyan üzemzavar következett be, amelyet egyes szakértők Európa egyik legsúlyosabb üzemzavaraként emlegetnek. Az ügyben Illés Zoltán (Fidesz) tett büntetőfeljelentést.
A gondokat okozó tisztítótartály az erőmű kettes reaktora mellett, egy 15 méter mély, vízzel feltöltött medencében működött. 2003. április 10-én 16 órára a tisztítás egyik ütemét befejezték.
*
A tartály kinyitásához és a kazetták kivételéhez szükséges daru azonban nem állt rendelkezésre. Mivel a francia Framatome ANP nevű cég által rosszul megtervezett, és az Országos Atomenergia Hivatal által nem megfelelően bevizsgált tisztítóberendezés hűtését csak kis teljesítményű szivatytyú végezte, a benne lévő fűtőanyag-kazetták felhevültek, a tartály fedelének felnyitása után hősokkot kaptak és összetörtek. A berendezésből a nyitás pillanatában egy magas hőmérsékletű, radioaktív gázokat tartalmazó gőzbuborék tört fel. A művelet azonban – a jelentések szerint – a daru kötelének elszakadása miatt félbemaradt, így a csarnokban ugrásszerűen megnőtt a radioaktivitás. Hajnali negyed ötkor újfent sikertelenül próbálták meg leemelni a tartály deformálódott fedelét, ami további hat napig az ismételt próbálkozások ellenére úgy maradt.
A szellőzőrendszert csak április 11-én, délután egy órakor kapcsolták ki, amikor a sugárzó anyag nagy része már távozott a kéményen keresztül. Az utólagos szakértői vélemények szerint a tartályban nem volt kizárható a spontán láncreakció lehetősége. Miközben az ország számos pontján mértek a normál értéktől eltérő háttérsugárzási értéket, addig Pakson csak egy detektor jelzett kilengést.
Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője és az illetékes környezetvédelmi hatóság bizottsági meghallgatása során kiderült, hogy az információkat késve kapták meg az atomerőműtől.
A Nemzetközi Atomenergia- ügynökség (NAÜ) alátámasztotta, hogy súlyos mulasztások történtek az erőműben és a hatóságnál, emiatt számos vezetőt alacsonyabb beosztásba helyeztek és menesztettek, de az erőmű és a hatóság vezetője a helyén maradt. A NAÜ a biztonsági kultúra javítására ajánlásokat fogalmazott meg az erőmű számára, amelyeknek eddig csak a harminc százalékát sikerült tökéletesen teljesíteni. Az ügyben létrejött parlamenti vizsgálóbizottság jelentését nem fogadták el, mert a kormánypárti képviselők nem jelentek meg a testület utolsó ülésén, vitatva annak jogszerűségét.
origo.hu
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat
