Leszavazták a környezetvédelmi bizottság kormánypárti képviselői azt a fideszes indítványt, amely Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghallgatását vette volna napirendre egy rendkívüli bizottsági ülésen az idén létrejött zöldhatóságok vezetőinek kinevezésével kapcsolatban. A meghallgatást Persányi Miklós is visszautasította. „Semmi olyan információ nem áll rendelkezésemre, amely a kinevezések körül bármilyen botrányról szólna. A sajtóban és egyéb információs csartornákon botrányra utaló hírek nem jelentek meg” – írja a bizottság elnökének elküldött levelében a tárcavezető. A miniszter meghallgatására az ellenzék szerint azért lenne szükség, mert nem világos, hogy miért váltották le a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok igazgatóinak csaknem ötven százalékát.
– Nem indokolta semmi, hogy a tizenkét környezetvédelmi felügyelőségből öt esetében vezetőváltást hajtsanak végre, hiszen az igazgatók az utóbbi években magától a környezetvédelmi tárcától is jó minősítést kaptak – közölte lapunkkal Illés Zoltán. A parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes alelnöke szerint olyan igazgatókat cserélnek le, akik a lehetőségeikhez képest jól végezték a munkájukat, miközben olyan vezető is maradhat a helyén, aki rengeteg kárt okozott a tevékenységével. A képviselő érthetetlennek tartja például, hogy a pécsi hatóság igazgatóját úgy váltották le, hogy eközben kinevezték a közeli Bajára, Nyíregyházán pedig olyan vezetője lett a felügyelőségnek, akinek nincs meg az ötéves szakmai gyakorlata.
– Élek a gyanúperrel, hogy a jelenlegi minisztériumi vezetéshez köthető érdekcsoportok klienseinek kellett helyet csinálni, ezért küldtek el számos igazgatót – jelentette ki Illés Zoltán.
– Nincs politikai oka a felügyelőségek élén történt személycseréknek, ezt a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági tevékenység összevonása indokolja – közölte lapunkkal Őry István.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) közigazgatási államtitkára szerint már a múlt évben meghirdették, hogy pályázatot írnak ki az új, integrált hatóságok igazgatói állásaira. Az államtitkár állítása szerint a pályázatokat a minisztérium szakmai vezetőiből és az érdekképviselet illetékeseiből álló bizottság értékelte, és ez a testület döntött úgy, hogy öt helyen változtatni kell. Ugyanakkor mindegyik volt igazgatónak igazgatóhelyettesi vagy osztályvezetői állást kínáltak, de ezt az esetek többségében nem fogadták el az egykori vezetők. Őry István szerint az eddigi pécsi felügyelőségi igazgató azért került a közeli Bajára, mert a tapasztalataira volt szükség, hiszen Baján „munkahelyi légköri problémák adódtak” a hatóságnál. Az államtitkár nem tud arról, hogy a Nyíregyházára kinevezett hatósági igazgató nem felelt volna meg a szakmai gyakorlata alapján a pályázati feltételeknek.
Mint ismeretes, a KVM közigazgatási államtitkára február 21-én döntött a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek igazgatóinak személyéről. A minisztérium által kiírt pályázatra 12 igazgatói munkakörre 39 pályázat érkezett, de végül 30 jelentkező személyes meghallgatásáról döntöttek a szaktárcánál. A javaslatokat megfogalmazó előkészítő bizottságnak tagja volt a minisztérium jogi, közgazdasági költségvetési helyettes államtitkára és maga Őry István is.
*****
Ellehetetlenült az ügyintézés. A jelenleg folyamatban lévő 7865 ügyből 5542 esetben túllépték a környezetvédelmi hatóságok a hivatalos ügyintézési határidőt. A hatósági ügyintézők száma ugyanakkor a feladatok összevonásával tovább csökkent, miközben a novemberben hatályba lépő új eljárási törvény tovább bonyolítja az engedélyezési folyamatot. A környezetvédelmi eljárásokban ugyanis a közigazgatási törvény módosításával a bűnvádi gyakorlathoz hasonlóan november 1-jétől iratismertetést kell tartani, és az ügyfeleket értesíteni kell a fejleményekről. Ezzel tovább szaporodhatnak a határidőcsúszások.
„Régi-új zöldigazgatók.” A szaktárca döntése alapján Jeszták Lajost választották a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség élére. Az eddigi igazgató, Triderenczl József innen Bajára, az alsó-Duna-völgyi hatóság élére került. Jeszták Lajos a Horn-kormány idején már betöltött hatósági igazgatói tisztséget. Leváltották Kónya Károlyt, a budapesti közép-Duna-völgyi felügyelőség igazgatóját, és a helyére Szabó Sándort, a Duna–Ipoly Nemzeti Park volt igazgatóját nevezték ki. Kónya Károlynak Szegeden ajánlottak igazgatóhelyettesi állást, de ezt nem fogadta el. A nyíregyházi felső-Tisza-vidéki hatóság vezetője Szentesi Péter lett, aki Bogdányiné Mészáros Ágnest váltotta. Bogdányinénak jogtanácsosi osztályvezetői állást kínáltak, de ezt visszautasította. Nem fogadta el az igazgatóhelyettesi állást Gyapjas József, a szegedi székhelyű alsó-Tisza-vidéki környezetvédelmi felügyelőség leváltott igazgatója sem, akit Kardos Sándor vált a hatóság élén.
