időjárás 6°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo

Összeült az iraki parlament

Hírösszefoglaló
2005.03.17. 00:00

Megtartotta első ülését, és letette az esküt az új iraki parlament hat héttel a történelmi jelentőségű parlamenti választások után. Koalíciós megegyezés híján mindazonáltal nem választották meg sem az elnököt, sem az elnöki tanácsot, és nem született döntés az ideiglenes nemzetgyűlés következő ülésének időpontjáról sem.

Bagdad több utcáját is lezárták, és a forgalom is szünetelt a parlamenti ülés előtt. Ennek ellenére a felkelők rakéta- vagy aknavető-támadást hajtottak végre a kormányzati negyedben, a zöld zónában a parlamenti ülés kezdete előtt. A detonáció következtében a parlamenti ülésnek otthont adó kongresszusi központban megremegtek az ablakok.
Az ötven év óta első ízben demokratikusan megválasztott, 275 fős iraki ideiglenes nemzetgyűlésben a síita Egyesült Iraki Szövetség 140 helyet szerzett, a második a Kurdisztáni Szövetség 75 képviselői hellyel. Az iraki zászlókkal és virágcsokrokkal feldíszített ülésteremben az első szónok hangsúlyozta: az elnyomás évtizedei után az ülés történelmi esemény. A tanácskozás kizárólag protokolláris jellegű volt, és a legidősebb parlamenti képviselő vezette. Miután a főbb politikai erők között nem született megegyezés, tegnap nem választották meg sem az elnököt, sem a legmagasabb állami vezető testületet, az elnöki tanácsot. Az új kormány hivatalba lépésig az Ijád Allávi átmeneti kormányfő vezette kabinet irányítja az országot.
Hosjar Zebari távozó külügyminiszter, kurd tárgyaló szerint a nemzetgyűlés első ülése a testület hivatalba lépését jelzi, és néhány kérdés megvitatására korlátozódik. A miniszter szerint az elnök, a kormányfő és a kormánytagok személyéről a parlamenten kívül folytatják a tárgyalásokat. A modern Irak 1920-ban történt létrejötte óta most első ízben kerültek hatalomra a síiták és a kurdok. A kurdok az elnöki tiszthez, a síiták pedig a kormányfői tiszt betöltéséhez ragaszkodnak. A választásokat bojkottáló szunnitáknak várhatóan kevésbé fontos tisztségekkel kell beérniük. A síiták és kurdok közötti előzetes megállapodás szerint a kormányfői poszt várományosa Ibrahím al-Dzsaafari, a legrégibb iraki muzulmán politikai párt, az Iszlám Dava vezetője, az elnöki tanács vezetői posztját pedig Dzsalál Talabáni kurd vezető tölti majd be. A parlamenti elnöki tisztet várhatóan egy szunnita politikusnak ajánlják fel.
A tárgyalások amiatt akadtak meg, mert a kurdok ki akarják terjeszteni az észak-iraki kurd autonóm területet a stratégiai fontosságú olajipari városra, Kirkukra is. Vita folyik a pesmerga milíciák sorsáról is, amelyeket a síiták be kívánnak olvasztani a hivatalos iraki biztonsági erőkbe. A kurdok ezek mellett afelől is garanciát akarnak, hogy Irak világi állam marad.
Időközben nagy vihart kavart egy jelentés, amely szerint Irak újjáépítése a világ legnagyobb korrupciós botránya lehet. Ezt egy korrupciót vizsgáló szervezet, a Transparency International jelentette ki közleményében. A berlini székhelyű szervezet a nagy építkezésekkel, közbeszerzési eljárásokkal, pályáztatásokkal vagy azok hiányával, a háborús pusztításokat, természeti csapásokat követő újjáépítésekkel, a velük kapcsolatos korrupcióval foglalkozik globális jelentésében.



Iraki menetrend

Szaddám Huszein megbuktatása óta a következő fontosabb politikai események történtek Irakban:
2003. április 9. – Az amerikai csapatok bevonulnak Bagdadba.
Május 12. – Paul Bremer lesz Irak amerikai polgári kormányzója.
Július 13. – Megtartja alakuló ülését az Egyesült Államok által támogatott 25 tagú iraki ideiglenes kormányzótanács.
December 13. – Az amerikai csapatok elfogják Szaddám Huszeint szülővárosa, Tikrít közelében.
2004. március 8. – Az iraki ideiglenes kormányzótanács ideiglenes alkotmányt fogad el.
Június 1. – Az ideiglenes kormányzótanács átadja helyét Ijád Allávi ideiglenes kormányának. Az ideiglenes államfő Gázi al-Javer lesz.
Június 28. – Az Egyesült Államok formailag átadja a szuverenitást Allávi kormányának. Paul Bremer kormányzó távozik.
Augusztus 18. – Iraki vallási és politikai vezetők száztagú ideiglenes nemzetgyűlést választanak a kormányzás felügyeletére és a 2005. januári választások előkészítésére.
November 20. – Irak fő állami hitelezői törlik a velük szemben fennálló iraki tartozás 80 százalékát.
December 6. – A főbb síita pártok létrehozzák a választásokon később győztes Egyesült Iraki Szövetséget.
2005. január 30. – Általános választások.
Február 13. – Az Egyesült Iraki Szövetség 140 helyet (51 százalék) szerez az alkotmányozó nemzetgyűlésben.
Március 16. – Összeül az alkotmányozó nemzetgyűlés, de nem jut megállapodásra a fő állami tisztségekről. (MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.