Bagdad több utcáját is lezárták, és a forgalom is szünetelt a parlamenti ülés előtt. Ennek ellenére a felkelők rakéta- vagy aknavető-támadást hajtottak végre a kormányzati negyedben, a zöld zónában a parlamenti ülés kezdete előtt. A detonáció következtében a parlamenti ülésnek otthont adó kongresszusi központban megremegtek az ablakok.
Az ötven év óta első ízben demokratikusan megválasztott, 275 fős iraki ideiglenes nemzetgyűlésben a síita Egyesült Iraki Szövetség 140 helyet szerzett, a második a Kurdisztáni Szövetség 75 képviselői hellyel. Az iraki zászlókkal és virágcsokrokkal feldíszített ülésteremben az első szónok hangsúlyozta: az elnyomás évtizedei után az ülés történelmi esemény. A tanácskozás kizárólag protokolláris jellegű volt, és a legidősebb parlamenti képviselő vezette. Miután a főbb politikai erők között nem született megegyezés, tegnap nem választották meg sem az elnököt, sem a legmagasabb állami vezető testületet, az elnöki tanácsot. Az új kormány hivatalba lépésig az Ijád Allávi átmeneti kormányfő vezette kabinet irányítja az országot.
Hosjar Zebari távozó külügyminiszter, kurd tárgyaló szerint a nemzetgyűlés első ülése a testület hivatalba lépését jelzi, és néhány kérdés megvitatására korlátozódik. A miniszter szerint az elnök, a kormányfő és a kormánytagok személyéről a parlamenten kívül folytatják a tárgyalásokat. A modern Irak 1920-ban történt létrejötte óta most első ízben kerültek hatalomra a síiták és a kurdok. A kurdok az elnöki tiszthez, a síiták pedig a kormányfői tiszt betöltéséhez ragaszkodnak. A választásokat bojkottáló szunnitáknak várhatóan kevésbé fontos tisztségekkel kell beérniük. A síiták és kurdok közötti előzetes megállapodás szerint a kormányfői poszt várományosa Ibrahím al-Dzsaafari, a legrégibb iraki muzulmán politikai párt, az Iszlám Dava vezetője, az elnöki tanács vezetői posztját pedig Dzsalál Talabáni kurd vezető tölti majd be. A parlamenti elnöki tisztet várhatóan egy szunnita politikusnak ajánlják fel.
A tárgyalások amiatt akadtak meg, mert a kurdok ki akarják terjeszteni az észak-iraki kurd autonóm területet a stratégiai fontosságú olajipari városra, Kirkukra is. Vita folyik a pesmerga milíciák sorsáról is, amelyeket a síiták be kívánnak olvasztani a hivatalos iraki biztonsági erőkbe. A kurdok ezek mellett afelől is garanciát akarnak, hogy Irak világi állam marad.
Időközben nagy vihart kavart egy jelentés, amely szerint Irak újjáépítése a világ legnagyobb korrupciós botránya lehet. Ezt egy korrupciót vizsgáló szervezet, a Transparency International jelentette ki közleményében. A berlini székhelyű szervezet a nagy építkezésekkel, közbeszerzési eljárásokkal, pályáztatásokkal vagy azok hiányával, a háborús pusztításokat, természeti csapásokat követő újjáépítésekkel, a velük kapcsolatos korrupcióval foglalkozik globális jelentésében.
Iraki menetrend
Szaddám Huszein megbuktatása óta a következő fontosabb politikai események történtek Irakban:
2003. április 9. – Az amerikai csapatok bevonulnak Bagdadba.
Május 12. – Paul Bremer lesz Irak amerikai polgári kormányzója.
Július 13. – Megtartja alakuló ülését az Egyesült Államok által támogatott 25 tagú iraki ideiglenes kormányzótanács.
December 13. – Az amerikai csapatok elfogják Szaddám Huszeint szülővárosa, Tikrít közelében.
2004. március 8. – Az iraki ideiglenes kormányzótanács ideiglenes alkotmányt fogad el.
Június 1. – Az ideiglenes kormányzótanács átadja helyét Ijád Allávi ideiglenes kormányának. Az ideiglenes államfő Gázi al-Javer lesz.
Június 28. – Az Egyesült Államok formailag átadja a szuverenitást Allávi kormányának. Paul Bremer kormányzó távozik.
Augusztus 18. – Iraki vallási és politikai vezetők száztagú ideiglenes nemzetgyűlést választanak a kormányzás felügyeletére és a 2005. januári választások előkészítésére.
November 20. – Irak fő állami hitelezői törlik a velük szemben fennálló iraki tartozás 80 százalékát.
December 6. – A főbb síita pártok létrehozzák a választásokon később győztes Egyesült Iraki Szövetséget.
2005. január 30. – Általános választások.
Február 13. – Az Egyesült Iraki Szövetség 140 helyet (51 százalék) szerez az alkotmányozó nemzetgyűlésben.
Március 16. – Összeül az alkotmányozó nemzetgyűlés, de nem jut megállapodásra a fő állami tisztségekről. (MTI)
