Erre Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is utalt a honvédség legutóbbi, feladatszabó értekezletén, ahol úgy fogalmazott: a haderőfejlesztés tekintetében eddig jó volt, jövőre rossz lesz a megítélése Magyarországnak a katonai szövetség részéről. Értesüléseink szerint a NATO Magyarországon tavaly végzett katonai felméréséről szóló beszámolótervezete több szempontból elmarasztalja az ország felkészültségét és fejlesztési elképzeléseit. Aggasztónak tartják többek között, hogy Magyarország nem rendelkezik tüzérséggel, nem fejleszti helikoptereit, és nem képes önálló szárazföldi és légi szállító-, valamint szárazföldi fogadóegységek felállítására sem. A szövetség szakértői kérdésesnek tartják, hogy tíz éven belül egyáltalán képesek leszünk-e bevetni egy dandárméretű alakulatot harci műveletekre.
*
A NATO aggasztónak tartja, hogy a 122 milliméteres ütegek leszerelése után bizonytalan időre elhalasztották a 105 milliméteres tüzérségi fegyverek vásárlását, ezért a Magyar Honvédségnek jelenleg nincsen tüzérsége. Az egyedüli tűzerőt ugyanis emiatt most az aknavetők jelentik, és ez korlátozza az ország önálló védelmét egy nem várt konfliktus esetén. A szövetség szerint az is nagy gondot jelent, hogy a kiszolgáló, támogató csapatok nem állnak arányban a jelenlegi szárazföldi erők számával, így a harci egységek nagy része nem lesz hadra fogható 2010-ig. Kérdésesnek tartják azt is, hogy ígéreteinknek megfelelően 2014-re képesek lehetünk bevetni egy dandár méretű alakulatot hat hónapos időszakra háborús harci műveletekre. A NATO-szakértők megjegyzik, hogy Magyarországtól 2010-re egy teljes, magas készültségű könnyűgyalogsági dandárt kértek, de egyelőre csak egy zászlóalj felállítására futja a Magyar Honvédség erejéből. Magyarország nem fogja nyújtani azt a hidász zászlóaljat és légvédelmi üteget sem, amelyeket az egyesített erők számára kértek. Felajánlásainkkal ellentétben nem hozunk létre szárazföldi szállító zászlóalj keretet, egy járműmentő csapatot, egy további közepes teherautó-századot, egy tábori szolgáltató századot és önálló katonai rendőr egységet sem a szövetséges erők műveleteihez. A szövetség nehezményezi azt is, hogy az általa kért légi eszközök közül a magyar légierő szinte semmit sem nyújt a négy bevethető JAS Gripen vadászgépen kívül a 2010-es tervidőszak végére. A felajánlott nyolc MI–17-es közepes szállító, illetve négy MI–24-es támadó helikoptert például nem fogja rendelkezésre bocsátani. Ismét kifogásolják a szállítórepülő-kapacitás hiányát is, kiemelve, hogy az öt AN–26-osból álló flottánk nem vethető be a nagy kockázattal járó hadműveleti területeken a megfelelő önvédelmi rendszerek hiánya miatt. A NATO idei beszámolótervezetében óriási hiányosságként említik, hogy Magyarország még nem építette ki a szövetséges erők fogadásához szükséges nemzeti támogató képességét.
A NATO szakértőinek úgy tűnik, hogy Magyarország egyelőre képtelen a szövetséggel együttműködő kommunikációs és informatikai rendszerek kiépítésére, és képességbeli hiányosságok merülnek fel az idegen–barát felismerő rendszerek beszerzése, illetve a nukleáris biológiai, vegyi védelem területén is. A sokszor emlegetett víztisztító századunk is csak évekkel később állhat fel a tervezettnél.
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat