Levélben tiltakozik a Hatvani Környezetvédő Egyesület (HKE) a földművelésügyi és a környezetvédelmi miniszternél, illetve az erdészeti hatóságoknál, mert a helyi zöldek szerint a mátrakeresztesi árvízkatasztrófa részben a térség erdeiben végrehajtott fakivágások eredménye. A Zöld Demokraták eljárást is kezdeményeztek ismeretlen tettes ellen környezetkárosítás miatt. A zöldszervezetek szinte egyöntetűen azt állítják, hogy a Mátrában az utóbbi években végrehajtott végvágásoknak és tarvágásoknak nagy szerepe lehetett abban, hogy Mátrakeresztesen és környékén bekövetkezett a tragédia.
Mint ismeretes, múlt hétfőn a Nógrád megyei Mátrakeresztesre rövid idő alatt özönvízszerű esőzés zúdult, elmosva mindent, ami az útjába került. A hegyekből lefolyó Csörgő- és Kövicses-patak megáradt, a több méter magas víz akadálytalanul tört át a településen. Két óra alatt az egész falut elöntötte az ár, többméternyi iszaptörmeléket és kéttonnás sziklákat sodorva magával. A felmérések szerint huszonnyolc ingatlant érintett az áradás, kilenc lakóházat pedig le kell bontani.
Sisák Imre helyi polgármester, aki azt követelte a kormánytól, hogy a települést nyilvánítsák katasztrófasújtott területté, arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, vizsgáltassa ki, befolyásolhatták-e a tarvágások a katasztrófa kialakulását. A polgármester elmondta: nem tapasztalt még ilyen mértékű fakivágásokat a környéken. A helyi zöldek úgy tartják, az egyik kiváltó oka az volt a katasztrófának, hogy a pénzügyi elvárások miatt az erdészet nem környezetkímélő módon gazdálkodik a környéken.
Füzér Zsolt, a HKE vezetője szerint többek között az úgynevezett „álzöld megoldások” eredménye a mátrakeresztesi tragédia, hiszen az utóbbi években a Mátrában egy-egy szakaszon szinte lekopaszították a hegyeket, hogy a fát a kazincbarcikai erőműbe szállítsák, ahol átálltak úgynevezett biomassza-tüzelésre, ami gyakorlatilag azt jelenti: fával fűtenek egyes kazánokat. A fakivágások eredményeként a környezetvédő szerint a tavaszi esőzések lemossák a termőréteget a hegyről, így az új telepítések növekedése is csekélyebb lesz, és szinte megakadályozhatatlan az erózió. Ilyen körülmények között a lehulló csapadék akadálytalanul rohanhat le a völgyekbe. A törvények lehetőséget adnának arra, hogy környezetkímélő módon folyjon a Mátrában a fakitermelés: alkalmazhatnák a szálalás módszerét, vagyis egy-egy kiválogatott fát vágnának ki az erdőborítás megtartása mellett, vagy az úgynevezett Pro Silva-eljárást, ami azt jelenti, hogy fényudvarokat nyitnak a természetszerűen pusztuló fák környezetében, de a helyi erdészek nem ezt a megoldást választják – állítja Füzér Zsolt.
Szerinte a fakivágások oka az is, hogy a kormány a „zöldáram” előállítóinak támogatásával kívánja teljesíteni az Európai Unió elvárásait a megújuló energiatermelés növelésére vonatkozóan. Korábban többször írtunk róla: Nyugaton a biomassza alatt az energiafű, mezőgazdasági, illetve erdészeti hulladék egyvelegét értik, ám itthon az elavult és ezért bezárással fenyegetett hőerőművek tulajdonosai a hatóságoknál elérték, hogy a méterfa is annak számítson. A fatüzeléssel teljesíteni tudják a füstgázra vonatkozó előírásokat, ugyanakkor a költséges, valódi biomassza megvásárlására nem kell áldozniuk.
– Hatalmas tarvágásokkal találkoztunk mi is a környéken az elmúlt néhány évben Bagolyirtás környékén, illetve Ágasvár és Mátraszentlászló között, miközben a hatóságok azt állítják, hogy nem pusztítják, hanem megújítják az erdőt – közölte lapunkkal Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa. Megerősítette: amióta a kazincbarcikai erőmű fatüzelést folytat, úgy tűnik, megszaporodtak a favágások. Lapunknak nemrég hasonlóan nyilatkozott egy mátrakeresztesi nyugdíjas erdész is. Hegedűs György szerint olyan mérvű kitermelés, mint az idén, négy éve nem volt a környéken. Tizenhét fakitermelő brigád dolgozott a Mátrában, és mintegy ötvenhektárnyi mennyiséget vágtak ki.
Az Állami Erdészeti Szolgálat egri igazgatója cáfolja a fakitermeléssel kapcsolatos vádakat. Kondor István szerint ebben az évben sem vágtak ki több fát a Mátrakeresztes közelében lévő vízgyűjtő területeken, mint amire az üzemterv és a megjelent természetes újulat lehetőséget biztosított. Az igazgatónak tudomása van arról, hogy a kedvezőbb árak miatt sokszor a kazincbarcikai erőműnek ad el fát a helyi erdészet, de szerinte ezt nem befolyásolhatja a hatóság. Abban viszont mindvégig következetesen jártak el, hogy csak az újulat megerősödése után engedték letermelni az öregedő erdőrészeket – állította az igazgató. A mátrakeresztesi katasztrófa szerinte azért következett be, mert a községre mintegy háromezer hektáros vízgyűjtő területről érkezett a csapadékvíz úgy, hogy egy-két óra alatt csaknem száz milliméter csapadék hullott. A falu fölötti vízgyűjtő területen az utóbbi öt évben 66,2 hektáron engedélyezték az erdő teljes letermelését, amelyből 61,4 hektáron a fakitermelésre a természetes újulat megerősödése után került sor, és mindössze 4,8 hektáron kellett mesterséges erdősítést végezni – közölte Kondor István. A mostani helyzetet szerinte az is súlyosbította, hogy a talaj vízbefogadó képessége a tél végi 80 centiméter körüli hótakaró olvadása után már minimális volt, és a fáknak sem volt még lombjuk, valamint a lágy szárú növényzet sem fejlődött ki a területen. Ráadásul a Mátrában – vulkanikus eredete miatt – nincsenek víznyelők, így a csapadék nagyobb része a felszínen fut le a völgyekbe.
Jung László, a helyi erdőket kezelő Egererdő Erdészeti Rt. termelési igazgatója elismerte, hogy 2001-ben szerződést kötöttek a kazincbarcikai erőmű új tulajdonosával, az AES Borsodi Energetikai Kft.-vel, amely 6-7 ezer forintot fizet a fa köbméteréért. A vezető ugyanakkor leszögezte: a fűrészáruként értékesített fáért ennek több mint kétszeresét kapja az erdészet, már csak ezért sem érné meg eladni mást az erőműnek a tűzifán kívül. – A gáztüzelés konkurenciája miatt szinte megmentőként keresett meg minket az erőmű, hiszen a kitermelt fa 48 százalékát jelenleg energetikai célra értékesítik az országban – mutatott rá a vezető. Jung megismételte a hatóság által elmondottakat, és leszögezte: a hatóságokkal egyeztetett üzemtervük 265 ezer köbméter fa kivágását engedné, de a felügyelet rendelkezése alapján mindössze 175 ezer köbméter fát vágnak ki évente a Mátrában. Hozzátette: a fakivágások szerintük sem befolyásolhatták az árvízi helyzetet.
Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság környezetvédelmi igazgatója, Tátrai Ildikó szerint a fakivágás is közrejátszhatott abban, hogy ilyen nagy méretű volt a katasztrófa Mátrakeresztesen. Megjegyezte azonban, hogy a térség nem tartozik a természetvédelmi területek közé, így az főigazgatóság nem felelős az ott történtekért.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
