Föld alatt terjeszkedik majd a múzeum

A napokban aláírják azt a szerződést, amely a Szépművészeti Múzeum föld alatti terjeszkedését előkészítő tanulmányok létrehozását célozza. A munkálatok nem érintik sem a Hősök terét, sem a földalattit, s nincs szó felszín alatti garázsokról sem. A 3,5 milliárdos beruházást sikeres pályázat esetén főként Brüszszel fedezné.

Csontos János
2005. 04. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már a decemberben hivatalba lépett Baán László főigazgatónak a pályázatában is szerepelt a felszín alatti terjeszkedés. Úgy látta, hogy a Szépművészeti Múzeum sorsa közös a világ nagy európai és amerikai kiállítóhelyeivel: kinőtték a XIX. század végén, a XX. század elején emelt épületeiket. A XX. század utolsó két évtizedében merőben új igények jelentkeztek a múzeumokkal szemben: éttermekre, előadókra, gyermekfoglalkoztatókra van szükség. A nagy nyugati múzeumok látogatottsága évi négy-öt millióra nőtt, s a Szépművészeti Múzeum évi 200-250 ezres vendégserege is felszökött tavaly félmillióra – főként a Monet- és Miró-tárlatoknak köszönhetően. Az a tény, hogy az utóbbi években a múzeumlátogatás egyre inkább családi programmá vált, s hogy a bővülő kollekció mind kevésbé fér a tárlókba meg a falakra, valóságos múzeumépítési lázat eredményezett előbb Amerikában, majd pedig Nyugat-Európában is. Angliában az utóbbi években kéthetente nyílt egy-egy új múzeum, Amerikában pedig ez idő tájt is egyidejűleg száz múzeumberuházás van folyamatban.
Eltökélt szándéka Baán Lászlónak, hogy a Szépművészetit európai ismertségűvé és elismertségűvé tegye. Ehhez meg is vannak az alapok. Még mindig kevesen tudják például, hogy ebben a gyűjteményben található Leonardo da Vinci egyetlen hitelesnek tekinthető lovas szobra, de páratlan a hispán kollekció is: Spanyolországon kívül Európában itt található a legerősebb spanyol gyűjtemény, benne a legtöbb – hét – festménnyel El Grecótól. A bővítés másutt általában új szárny építését jelenti – ezen a városligeti telken erre nincs lehetőség. Épp ezért – követve a Louvre példáját – a föld alatti terjeszkedés a követendő út.
A párizsi párhuzam abban is helytálló, hogy itt is, ott is hatezer négyzetméteres felszín alatti beruházásról van szó. A Szépművészeti bővítése tökéletesen megoldható úgy, hogy az építkezés ne érintse a millenniumi földalatti vasút vonalát, s a munkálatok megálljanak a Hősök tere díszburkolatának szélénél. A felszínen nem terveznek létesítményt, ám a főigazgató azt vitára bocsáthatónak gondolja, hogy egy vizuális jel – mint például a párizsi üvegpiramis – megjelenhet-e a téren. A Hősök tere páratlanul egységes és arányos építészeti jellegének megóvása érdekében ezt azonban csak a múzeum járdaszakaszán tartja elképzelhetőnek.
A hatezer új négyzetméter minőségi ugrást hozhat az intézmény életében. Egy kizárólag mesterséges fénnyel megvilágított, légkondicionált kiállítóterem ebből 1200 négyzetmétert foglalna el. Szó van továbbá egy 500-600 négyzetméteres tanulmányi raktárról is, amely az állandó gyűjteményekben helyet már nem kapó, de még mindig igen kvalitásos művek sűrűbb, raktárszerű, de látogatható elhelyezésére szolgál, egyfajta „látványraktárként”, számítógépes háttérrel megtámogatva. Ilyen rendszer működik például New Yorkban és Berlinben – nálunk pedig a szentendrei skanzenben találkozunk hasonló megoldással. A Szépművészetiben régebben volt már tanulmányi raktár, bár csupán szűk szakmai kör számára látogatható módon – a hagyomány tehát adott.
Ezen túlmenően helyet kapnának a föld alatt gyermek- és kreatív foglalkoztatók is, ahol iskolai és családi programokat bonyolítanának le szervezett formában. A maradék helyet elfoglaló étterem és kávéház kifejezetten emelt nívót képviselne: a látványkonyhás önkiszolgáló étterem (amely ugyancsak a Louvre rendszerét követné) egyúttal a Hősök tere turisztikai forgatagát is ellátná. Nem titok: busás bevételt remél ebből a múzeum, s – a saját kht. által üzemeltetett múzeumi bolt mintájára – a vendéglátóegységeket is megtartanák saját üzemeltetésben. E létesítmények logisztikája, áruellátása oldalról teljes mértékben megoldható, nem terhelné a tér forgalmát. A bővítést egy, a társművészetek fogadására alkalmas kisebb rendezvényterem és egy turisztikai-információs központ tenné teljessé. Baán László úgy véli, hogy a főlépcső előtti külszíni lejárón keresztül megközelíthető föld alatti létesítménynek olyan turisztikai információs bázisként is kell szolgálnia, amely képes lesz kiszolgálni a Hősök tere óriási turistaforgalmát is.
Az előzetes tanulmányterv a föld alatti múzeumrészek elhelyezhetőségéről elkészült, a múzeum 32 millió forintot nyert a tervezési, műszaki és környezetvédelmi tanulmányok elkészítésére a Pályázatokat Előkészítő Alaptól, amely összeget a Pro Régió Kht. kezeli. Ez a munka október közepére elkészül, így a Szépművészetinek jó esélyei vannak a 2007-ben megnyíló uniós pénzek elnyerésére. Folynak az előzetes egyeztetések a kerületi és a fővárosi építéshatósági szinten: szükség van többek között a XIV. kerületi szabályozási terv módosítására is. Az érdekek közösek, hiszen a 3,5 milliárdosra becsült beruházás túlnyomó része nem költségvetési, hanem brüsszeli forrásból valósulna meg. Lapunk kérdésére Baán László határozottan leszögezte: noha megkeresték föld alatti parkoló létesítése érdekében, amely még egy szinttel a bővítmény alá ment volna, közölte az érdeklődőkkel, hogy ilyesfajta társítást nem tud elképzelni, a garázsfunkciótól határozottan elzárkózott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.