Használhatatlan pisztolyok Irakban

Számos gond merült fel az iraki magyar katonák felszereléséhez tartozó pisztolyokkal a szállítózászlóalj misszióján – derül ki Sramkó Mátyás egységparancsnok beszámolójából, amit a Magyar Honvédség logisztikai folyóiratában tett közzé.

2005. 04. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fegyverek egy részének furatait ellipszis alakúra fúrták, így azok nem húzták fel magukat automatikusan, egyes pisztolyok szánját nem lehetett hátrahúzni, a biztosítógolyók pedig elkoptak bennük, ezért a pisztolytáskába helyezéskor is kibiztosítottak. A sivatagi körülmények miatt a pisztolytárak állandóan széthullottak, erről egy logisztikai konferencián beszámolt a kabuli misszió egyik századosa is. A 96M P9RC típusú pisztolyokat a magyar FÉG cégcsoporttól vásárolta a honvédség. A társaság résztulajdonosa, Szalai Péter baloldali holdudvarhoz tartozóként vállalkozó, aki lapunknak azt állította: a gondokat okozó fegyvertípus hat-hét évvel ezelőtti konstrukció, pedig 2003-ban 1500 korszerűbb parabellum lőfegyvert adtak el a Honvédelmi Minisztériumnak.
*
A Magyar Honvédség fegyverzettechnikai szolgálatfőnökének intézkedésére a HM Technológiai Hivatal 2004-ben kivizsgálta az Irakba kivitt fegyverekkel kapcsolatos panaszokat, és megállapította, hogy a hibásan működő pisztolyokat nem szakszerűen kezelték, azokon több esetben kezelői szinten nem megengedett beavatkozások nyomait tapasztalták – közölte lapunkkal Taligás Antal ezredes, a HM médiaosztályának vezetője. Az ezredes arról nem tudott nyilatkozni, hogy az Irakba szállított fegyvereket mikor gyártották, és azok a régebbi vagy az újabb beszerzésből valók-e. Azt azonban leszögezte: a jelzett hibák egyediek, azok nem jellemzőek a konstrukcióra, és nagy részük kiképzési és karbantartási hiányosságokra vezethetők vissza, valamint arra, hogy szélsőséges klimatikus viszonyok között használták az eszközöket.
Az újabb parabellumokat közbeszerzés nélkül szerezték be a cégtől. A fegyverek beszerzési áráról a Honvédelmi Minisztérium (HM) nem volt hajlandó nyilatkozni, de információink szerint az új pisztolyokért darabonként 60-80 ezer forintot fizettek ki, így mintegy 90-120 milliót költött el ezekre a szaktárca. A vásárlás idején nagy botrányt kavart, hogy szakértők szerint a fegyvereket jóval drágábban vásárolta meg a HM, mint amenynyiért azok a szakboltokban beszerezhetők. Ezt az álláspontot a Kaliber című fegyverszaklap is alátámasztotta. Szalai Péter szerint viszont nem olcsóbbak az üzletekben a parabellumok, és kereskedelmi forgalomban a katonai kivitelű lőfegyvereket nem is árulják. – A 2000–2004 között beszerzett több ezer pisztolyt a világpiacon kapható fegyverek árához képest kedvező áron vásárolták meg – erősítette meg Szalai állítását Taligás Antal.



Szalai feltűnt a MiG-üzletben is. Mint ismert, Szalai Péter, a Technika Külkereskedelmi Vállalat egykori vezérigazgató-helyettese érintett volt a MiG–29-es vadászgépek alkatrészeinek beszerzésében is. A szaktárca évekkel ezelőtt állapodott meg az üzletről, és nyolcmillió dollárt fizetett ki az orosz RSZK MiG-nek. A nemzetbiztonsági kabinet úgy adott felmentést az üzlethez a közbeszerzés alól, hogy a kormány képviselői már megállapodtak a beszerzésről Oroszországban. Egy közbeszerzési tenderkiírás esetén feltehetőleg megszűnt volna az Armaco Kft. 140 millió forintos tanácsadói szerződése, amelyet korábban az RSZK MiG-gel kötött. Az Armaco Kft. Szalai Péter érdekeltségébe tartozott az alkatrészüzlet idején.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.