Közel a szentté avatás?

Éveken belül a szentek sorába léphet II. János Pál. Az elhunyt egyházfőt már életében szinte szentként tisztelték, így nem csoda, hogy halálának másnapján Angelo Sodano vatikáni államtitkár már „II. Nagy János Pálnak” nevezte a szentatyát.

Teljes nyugalomban, a szentek derűjével hunyt el II. Nagy János Pál – mondta a vatikáni bazilika előtt vasárnap délelőtt bemutatott miséjén a bíboros. A „Nagy” előnevet rendkívül ritkán adja az egyház szentjeinek: az egyház 265 pápája közül eddig mindössze hárman, I. Nagy Szent Leó, I. Nagy Szent Gergely és I. Nagy Szent Miklós részesült ebben a megtiszteltetésben. Ráadásul ők mindhárman az egyház korai időszakában ültek Szent Péter trónján, a hozzánk időben legközelebb élt I. Miklós 867-ben halt meg. Pápákat persze azelőtt és azóta is avattak szentté: az első ötvennégy pápa közül egyedül a sorban 36. Liberius nem került a biztosan üdvözültek sorába. Az utolsó szent egyházfő X. Piusz volt, aki 1914-ben halt meg. XXIII. János és XII. Piusz pápák boldoggá avatási eljárása jelenleg is folyik.
A szentté avatás máig az egyik legkomolyabb eljárás az egyházon belül. A pert a Szentté Avatási Ügyek Kongregációja indítja el, amely a már életében tisztelt jelöltről a lehető legtöbb információt próbálja megszerezni. Első alkalommal boldoggá avatják az arra érdemest, majd ezután kerülhet sor a szentté avatásra, amelyhez két igazolt csodára is szükség van. Bár általában a csodák (legtöbbször gyógyulások) a jelölt halála után történnek, II. János Pál esetében már életében feljegyeztek két ilyen esetet. Egy mexikói család négyéves, leukémiás gyermekét 1990-ben gyógyította meg a pápa. A most 19 éves Heron Badillóról az orvosok már lemondtak, s a szentatya meglátva őt, megérintette arcát, majd megcsókolta homlokát és fejét. Egy kilencvenéves kolumbiai apáca, Ophélie Trespalacios nővér pedig állítja, hogy a pápa húsz évvel ezelőtti áldása nyomán kigyógyult fájdalmas hallószervi betegségéből.
Az egyház rendkívül szigorúan elemzi a kapott információkat, s csak akkor hajlandó a perben a jelölt javára dönteni, ha minden kétség eloszlott a szentség jogosságát illetően. Az eseteket egymástól függetlenül elemzi egy történelmi, egy teológiai és egy orvosi bizottság, valamint az erre kijelölt teológusok. A végső döntést a pápa hozza meg, sőt, a II. János Pál által hozott egyszerűsítő eljárásnak köszönhetően ez talán nem is fog olyan sokáig húzódni. Az is elképzelhető, hogy akár már az a személy, aki a 18-án kezdődött konklávéról fehér ruhában fog kijönni, azonnal elindítja elődje szentté avatási eljárását. A gyorsaság azonban viszonylagos. Igaz, hogy Árpád-házi Szent Margitot halála után csak hétszáz évvel avatták szentté, a mostani gyakorlat sem gyors. Pio atyát például halála után 24 évvel, 2002-ben emelte II. János Pál az üdvözültek sorába.