Történelmi látogatás

Közel-keleti békekonferenciát javasolt őszre Moszkvába tegnap a Kairóban tárgyaló Vlagyimir Putyin. Izraelbe érkezve arra is felhívta a figyelmet, hogy alkalmazni kell a február 8-i sarm-es-sejki izraeli–palesztin találkozó megállapodásait.

2005. 04. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy várakozás előzte meg Vlagyimir Putyin izraeli látogatását, hiszen ezt megelőzően még sem Oroszország, sem pedig a Szovjetunió első embere nem járt a zsidó államban. A mostani út is jelzi, hogy Moszkva ismét be akar szállni a helyi játszmákba, igyekezve visszanyerni valamit a Szovjetunió 1991-es széthullása után megfogyatkozott közel-keleti befolyásából. Mindez persze aligha sikerülhet olyan szinten, mint a kétpólusú világ idejében, a Kreml azonban láthatóan úgy érzi, ismét van ereje a déli határai menti térség ügyeinek mérsékelt befolyásolására. A közel-keleti régióban hagyományosan jó kapcsolatokat Moszkva az arab világgal ápolt, míg Izraellel legendásan feszült volt a viszony. Az utóbbi években az orosz diplomácia érezhetően nyitott a mintegy 1,1 millió orosz ajkút befogadó Izrael felé, és a terrorellenes harc jegyében igyekezett javítani a kapcsolatokat, miközben azért talonban tartotta az arab kártyát is. Figyelemre méltó azonban, hogy az olajexportot leszámítva az orosz–izraeli relációban a kereskedelmi forgalom (1,3 milliárd dollár) akkora, mint az összes arab ország és Moszkva közötti. Oroszország ezenkívül az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ mellett tagja a közel-keleti kvartettnek is.
A feltételek tehát a korábbinál jóval kedvezőbbek a kapcsolatok fejlesztésére, bár vitás kérdések is akadnak bőven. Beárnyékolták például némileg a látogatást az orosz fegyvereladások Szíriának. Moszkva ugyan tett néhány engedményt, így közép-hatótávolságú rakétákat nem szállítanak Damaszkusznak. Felkapták a fejüket Izraelben arra is, hogy az út előtt Putyin „baráti országnak” nevezte Iránt, amellyel Moszkva folytatja az együttműködést a békés célú atomprogramban. Az orosz elnök Zurab Cereteli két és fél méter magas, a holokauszt áldozatai előtt tisztelgő emlékművét adományozza Izraelnek, programjában ugyanakkor szerepel Arafat volt palesztin vezető sírjának megkoszorúzása is. Putyin ezenkívül két Mi–17-es helikoptert és ötven BRDM–2 típusú harci járművet ajándékoz a Palesztin Hatóságnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.