A társadalom is elvárja a politikusoktól az egyenes beszédet, nem csak a gazdaság – jelentette ki Kóka János a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének tegnapi fórumán, ahol a gazdasági miniszterek Magyarország versenyképességének romlásáról folytattak eszmecserét. A gazdasági tárca jelenlegi vezetője a svájci IMD gazdaságkutató cég legutóbbi versenyképességi listájára hívta fel a figyelmet, ahol hazánk a 2003-ban elért 34. helyezésről tavaly a 42. helyre csúszott vissza.
A tendencia megfordításához őszintébb politikai beszédre, stabil makrogazdasági környezetre, képzettebb és aktívabb társadalomra van szükség – hangoztatta Kóka, hozzátéve: az államháztartás jelenleg „kihívásokkal küzd”, az állami kiadások magasak, a foglalkoztatás szintje alacsony, az infrastruktúra pedig hiányos. Mint mondta, az Európai Unióból elérhető források soha nem fogják meghaladni a nemzeti össztermék négy százalékát, ezért nem lehet kizárólag ezekre a pénzekre alapozni a fejlődést.
A találkozón felszólalt Chikán Attila, az Orbán-kormány gazdasági minisztere is, aki hangsúlyozta: hazánk versenyképessége nemzeti összehasonlításban és saját lehetőségeinkhez képest egyaránt romlik. Szavai szerint a külgazdaság fejlesztése elveszett a Külügyminisztérium és a gazdasági tárca közötti csatározás során. Chikán, aki jelenleg a Versenyképesség-kutató Központ igazgatója, aláhúzta: kulcskérdésnek számít nemzetközi tőkevonzó képességünk erősítése és a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztése. Már valóban nem vagyunk példamutató ország, de együtt lépünk a versenytársakkal – fogalmazott Csillag István, aki a Medgyessy-kormány idején a gazdasági tárca vezetője volt, hozzátéve: a kormány akkor tudja növelni a gazdaság versenyképességét, ha elősegíti a vállalkozások felkészültségét.
Borúlátók a vállalkozások. Negatív irányú tendenciaváltozás kezdetét jelentheti, hogy a hazai kis- és középvállalkozások üzleti bizalmi mutatója az év eleje óta folyamatosan csökken – derül ki az Ecostat gazdaságelemző intézet tegnap közzétett áprilisi felméréséből. A cégek „rossz kedve” az egész magyar gazdaság várakozáson aluli teljesítményével van összefüggésben, de hozzájárul az is, hogy az utóbbi hónapokban meglehetősen ellentmondásos a magyar gazdaság nemzetközi megítélése. Az elemzés kiemeli, hogy a kisebb cégek nem számítanak arra, hogy előretörhetnek a külföldi piacokon, ellenben uniós csatlakozásunk miatt komolyan tartanak egy tőkeerős versenytárs megjelenésétől a hazai piacon. A cégek egyötöde egyenesen azt feltételezi, hogy szűkülő külpiaci lehetőségekkel kell szembenéznie, miközben a lakossági reáljövedelmek toporgása miatt nem számítanak a belföldi értékesítési lehetőségek élénkülésére sem. Nagyobb vállalatokkal való beszállítói kapcsolat kiépítésére áprilisban a cégek húsz, de teljesítménynövelésre is csupán 26 százaléka számít; utóbbi szám az első negyedévben mért aránynál tíz százalékkal alacsonyabb, s egyben negatív rekordot jelent éves összehasonlításban is. Áprilisban a hazai kis- és középvállalatok féléves gazdasági várakozásai borúlátóbbak, mint az első negyedévben voltak. A makro- és mikroszinten várhatóan szűkülő mozgásteret a reálgazdaság első negyedévi gyengélkedése, a növekedési ütemek lassulása idézi elő – állapítja meg a felmérés. (E. Cs.)
