A finn sajtószabadság fogyatékossága

Tarja Halonen finn köztársasági elnök asszony nemrégiben hivatalos látogatáson Szlovákiában járt, ahol többek között szlovák kollégájával, Ivan Gasparoviccsal folytatott megbeszéléseket. Halonen szlovákiai látogatása a hagyományosan finnbarát magyarokban azonban csalódást kelthetett, s ezt nyílt levélben írtuk meg az elnök aszszonynak, tanácsadóinak és a nagyobb finn napilapoknak. Bízva a jó hírnévnek örvendő finn demokráciában és szólásszabadságban, hogy az majd meg is jelenik.
Leveleinknek azonban se hosszabb, se rövidebb változatát nem közölte – tudtunkkal – egyetlen finn napilap sem, s az elnök asszony titkárságáról sem kaptunk választ. Ez kissé szokatlannak tűnt.
Kérdéses levelünkben azt nehezményeztük, hogy Gasparovic úr Halonenról szólva egy alkalommal azt nyilatkozta, hogy a finn elnök asszony Szlovákiának a kisebbségekkel szembeni politikáját példaértékűnek tartotta más európai országok számára is. Írtunk az elnök asszonynak a magyarokat jogfosztottá tevő Benes-dekrétumokról is; arról is, hogy a szlovák miniszterelnök magyar kollégáját ezen dekrétumokról tett kijelentései miatt nem fogadta; arról, hogy a szlovákiai és erdélyi magyar értelmiség éppen a finnországi svédekkel szemben gyakorolt kisebbségi politikát tartaná példaértékűnek; arról, hogy aligha akarnának az ottani svédek a maguk számára szlovákiai kisebbségi politikát. Megírtuk, hogy a magunk részéről, akárcsak a két világháború közötti finn politika vagy akár Sauli Niinistö, az egyik mostani finn köztársaságielnök-jelölt is rendkívül fontosnak tartja a kis országok összefogását, de nem hisszük, hogy ez az igazság elhallgatásával, az igazságtalanságok magunk előtt görgetésével lehetséges lenne. Utaltunk arra is, hogy a finneknek érzékenyeknek kellene lenniük a magyar problémák iránt, hiszen Karéliát tőlük is a Szovjetunióhoz csatolták. Mindezek ellenére – a finn média szerint – Tarja Halonen, valami érthetetlen okból, szlovákiai tárgyalásain csak a szlovákiai romakérdésről tárgyalt, a magyarság kérdése szóba sem került. A lehetséges okok sorából a tájékozatlanságot kizárhatjuk, hiszen Halonen 1993 és 1995 között az Európa Tanács Szlovákiával foglalkozó bizottságának készített beszámolókat, s akkor még szóba hozta a magyarok nehézségeit.
De érthetetlennek tartjuk a finn sajtó tájékozatlanságát is. Ezek közül csak egy példát említünk, a Helsingin Sanomatét, a legnagyobb példányszámú finn napilapét. A lap a Halonen elutazása előtti napon majdnem kétoldalas, fényképes cikket írt Szlovákiáról, amelyben a magyar kisebbségről, annak problémáiról egy szó sem esett.
Kádár Levente
Vaasa–Gödöllő