Beszédes értesítők

Hamarosan megérkeznek a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári tagokhoz azok a számlaértesítők, amelyekből minden fontos információnak ki kell derülnie az ügyfelek számára.

Hunyor Erna
2005. 05. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem egyszerű laikusként eligazodni azon a számlaértesítőn, amelyet a napokban küldenek ki tagjaiknak az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak. Erdős Mihály, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ügyvezető igazgató-helyettese elmondta, a leglényegesebb adatok a pénztártagok számára a nyitó és záróegyenleg, a hozam, illetve a bevallott és befizetett tagdíjösszegek. A munkáltató köteles az év végi munkáltatói igazoláson feltüntetni a befizetett összeget, s ennek mindenképpen egyeznie kell a pénztári elszámoláson szereplő összeggel.
A nettó hozam a pénztári vagyon befektetésével összefüggő költségekkel, tehát a vagyon- és letétkezelési díjakkal csökkentett hozam. A referenciahozam viszont azt mutatja, hogy a pénztár befektetési koncepciójában meghatározott összetételű eszközökkel milyen hozamrátát lehetett volna elérni a piacon, s ezzel a pénztár ténylegesen elért befektetési teljesítményét öszsze lehet vetni. A piaci záró értékből pedig azt tudhatjuk meg, hogy ha az adott pillanatban kilépek a pénztárból, mennyi pénzt kapok.
Az ügyvezető igazgató-helyettes kiemelte: azért különbözik a pénztár által elért és nyilvánosságra hozott, illetve az egyéni számlán elért hozamráta, mert a tagok különböző időpontokban különböző összegeket fizetnek be a pénztárba. Az eltérő időpontokban befizetett összegek más-más ideig kamatoznak, így nem eredményezhetnek mindenkinél azonos hozamrátát.
Arra a kérdésre, hogy mit tehet a tag, ha kiderül, a munkáltatója nem fizeti a járulékot, Erdős Mihály azt javasolta: a tag először a pénztárat értesítse. Amennyiben a foglalkoztató a pénztár felszólítása ellenére sem fizeti be a bevallott tagdíjat, a pénztár ellenőrzés lefolytatását kéri az adóhatóságtól, amely behajtási eljárást kezdeményezhet. Ugyanakkor minden tagnak lehetősége van pénztárat váltani, ha elégedetlen választott magánnyugdíjpénztárával. Ehhez egy nyilatkozatot kell benyújtania mindkét érintett – az átadó, illetve az átvevő – pénztárhoz. Az átlépési nyilatkozat nyomtatványát a tag kérésére a pénztárnak haladéktalanul és díjmentesen kell rendelkezésre bocsátania. Ám egyik pénztártag átlépése sem engedélyezhető, ha az érintettnek tagdíjhátraléka van. A tagsági viszony a kérelem negyedévének utolsó napjával szűnik meg.
Erdős Mihály elmondta azt is, munkahelyváltás esetén a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor a dolgozója részére igazolást állít ki, melynek tartalmaznia kell
a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának adatait is. Az új munkáltató az előző által kiadott igazolásból értesül arról, hogy melyik magánnyugdíjpénztárba kell bevallania és fizetnie a tagdíjat. A munkavállalónak külön bejelentési kötelezettsége nincsen.
S mi történik akkor, ha a pénztár fizetésképtelenné válik? A tagok megtakarításait a Pénztárak Garancia Alapja (PGA) garantálja, ha a tag egyéni számlakövetelése átlépés, a tb-rendszerbe való visszalépés vagy járadékszolgáltatás esetén befagyott. Ilyen követelésnek az nevezhető, amikor a pénztár a fizetési kötelezettségét öt napon belül nem tudja teljesíteni. Ekkor a PGA hirdetményben tájékoztatja a tagokat az igényérvényesítés idejéről s a kifizetések teljesítésének rendjéről. Az alapban jelenleg 2,5 milliárd forint van, s ha ez nem lenne elegendő, akkor a költségvetés áll helyt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.