Az alábbiakban nézzük meg, mire számíthatnak a különböző családtípusok.
Egygyermekes, kétszülős család, amelynek egyáltalán nincs vagy csak minimális jövedelme van: ez a család jelenleg havi 5100 forintos családi pótlékot (a 13. havi családi pótlék ezt az összeget további 425 forinttal növeli havonta) és 5434 forintos rendszeres gyermekvédelmi támogatást, összesen tehát 10 959 forintot kap. Adókedvezményt nem tud igénybe venni, mert nincs hozzá elegendő jövedelme. Ha azt feltételezzük, hogy a juttatások jövőre legalább az infláció mértékével emelkednének (ez esetben 4 százalékkal számoltunk), akkor jövőre 11 397 forintot kapnának, közel négyszázzal többet, mint amennyi az új rendszer szerint jár majd nekik. Egy ilyen család akkor jár jól az új családtámogatással, ha eddig nem jutott el hozzá a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, mert nem tudtak róla, vagy mert megalázónak tartották igényelni. Ők több mint 5000 forintot nyernek.
Egygyermekes, kétszülős család, amely átlagos adózó jövedelemmel rendelkezik: a családi pótlék és a havi 3000 forintos adókedvezmény összesen 8525 forint havi bevételt jelent ennek a családnak. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás nem jár nekik, mert jövedelmük meghaladja a limitet. Jövőre – 4 százalékos emeléssel számolva – 8866 forintot kapnának, így ők jól járnak, hiszen az új rendszerben 11 000 forint jut nekik.
Egygyermekes, egyszülős család, amely átlagos jövedelemmel rendelkezik: ők a magasabb családi pótlékkal és az adókedvezménnyel együtt 9500 forintot kapnak jelenleg, míg jövőre 12 000-re számíthatnak.
Kétgyermekes, kétszülős család, amely átlagos adózó jövedelemmel rendelkezik: a 12 400 forintos családi pótlék (a 13. havi juttatás ezt további 1033 forinttal emeli) és a kétszer 4000 forintos adókedvezmény összesen 21 433 forintot jelentett ennek a családnak. Ők 24 000 forintot kapnak jövőre, többet, mint amennyire inflációkövető emeléssel számíthattak. Ennél nagyobb a nyeresége annak a családnak, amelyiknek ugyan van jövedelme, de nem elegendő ahhoz, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt teljesen ki tudja használni.
Kétgyermekes, kétszülős család, amelynek egyáltalán nincs vagy csak minimális jövedelme van: ők 12 400 forint családi pótlékot (a 13. havi juttatás ezt 1033 forinttal növeli havonta) és 10 868 forint rendszeres gyermekvédelmi támogatást, összesen tehát 24 301 forintot kapnak. Ha az ellátások négy százalékkal emelkednének jövőre, akkor 25 273 forint lenne a bevételük. Az új rendszer szerint viszont csak 24 000 forintot kapnak majd.
Kétgyermekes, egyszülős család, amelynek egyáltalán nincs vagy csak minimális jövedelme van: az előbb említett családmodellhez képest ők ezer forinttal magasabb összegű családi pótlékot kapnak. De mivel az új rendszerben is ennyivel kapnának többet azoknál, akik ketten nevelik gyermekeiket, így ugyanannyit veszítenek majd, mint az előbb említett család.
Háromgyermekes, kétszülős család, ahol egyáltalán nincs vagy csak minimális jövedelem van: a 23 400 forintos családi pótlék (a 13. havi juttatás 1951 forinttal emeli ezt az összeget havonta) és a 16 302 forintos rendszeres gyermekvédelmi támogatás összesen 41 652 forint bevételt hoz ennek a családnak. Adókedvezményt nem tudnak igénybe venni. Ha juttatásaik csak a várható infláció mértékével emelkednekk jövőre, akkor is több mint
43 000 forintot kapnának. Az új feltételek mellett viszont csak 42 000re számíthatnak.
Háromgyermekes, kétszülős család, amely viszonylag magas adózó jövedelemmel rendelkezik: a gyermekenként 10 000 forintos adókedvezménnyel és a családi pótlékkal számolva ez a család havonta 55 350 forintot kap. Ha az új rendszerben igénybe vehetik a csökkentett adókedvezményt (ehhez jövedelmük nem haladhat meg egy bizonyos szintet), akkor 54 000 forintot kapnak majd, tehát a jelenleginél is kevesebbet. Ha viszont túl magas a jövedelmük, akkor a veszteség havonta több mint 13 000 forint.
Herczog Mária szociológus. Nehéz olyan rendszert megvalósítani, amelyben a rendelkezésre álló pénzkeretből kiemelten segítik a nehéz körülmények között élőket, s közben a jobb módúak sem érzik úgy, hogy az ő gyermekeik másodrendűek. Elvben egyet lehetett volna érteni azzal, hogy a magasabb jövedelműek ne kapjanak akkora támogatást, mint a szegényebbek. Kérdés azonban, hogy mennyibe került volna az a nyilvántartási, ellenőrzési rendszer, amelynek alapján a jómódú családok (ahol amúgy is alacsonyabb a gyermekszám az átlagosnál) kiszűrhetők a magasabb támogatásból. Ez a tagolás azért is illúzió, mert megbízhatatlanok a jövedelem-nyilvántartások. Sajnálom, hogy a kormány bejelentését nem előzte meg széles körű társadalmi vita. Fontos a pénzbeli támogatást, de nem lehet eredményes a családpolitika, ha nem működik megfelelő gondozó, ellátó, tanácsadó szolgáltató hálózat. Erre nem csak a szegény családoknak van szükségük, és ma az ellátás nagyon hiányos.
Katona Sándor, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke: Bátor dolog a családi pótlék emelése, bízunk benne, hogy további lépések követik majd, e nélkül ugyanis nem lesz kedvező hatása a változtatásoknak. A kiszámíthatatlan, állandóan változó családtámogatási rendszer bizonytalanságot kelt, s csökkenti a gyermekvállalási hajlandóságot. Elképzelhető, hogy sokan a mostani változások után is ezt a bizonytalanságot érzik majd. Nagyon sajnálom, hogy a kormány támogatást von el bizonyos családtípusoktól, hogy másoknak valamivel többet juttathasson. Az előzetes számítások szerint ugyanis a miniszterelnök által bejelentett változások legnagyobb vesztesei az elfogadható adóköteles jövedelemmel rendelkező nagycsaládosok lesznek. Miközben arról beszél a kormány, hogy ki kell fehéríteni a jövedelmeket, éppen egy viszonylag jól kvalifikált, legális munkajövedelemmel rendelkező réteget sújt, pont azt, amelyik sok gyermeket is vállal.
Ferge Zsuzsa szociológus. Elvben sokkal jobb rendszer a jelenleginél az, amit a kormány kitalált. Két helyen is megszünteti ugyanis az igazságtalanságot: azt, hogy a legszegényebbeknek járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás és az adókedvezmény sem jutott el a rászorulók feléhez. Nem elég finomak azonban azok a „szorzók”, amelyek a legnagyobb szegénységi kockázattal bíró családokat – fogyatékosokat, egyszülős családban nevelkedőket, nagycsaládosokat – segítik. De ezen könnyű finomítani. Téves az ellenzék azon gondolata, hogy az új rendszer csökkenti a munka társadalmi megbecsültségét. Senkit sem fog eltántorítani a munkába állástól az, hogy megemelték a családi pótlékot. Az igazi ellenösztönző az a jelenlegi rendszerben volt. Az ugyanis, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült, s elment dolgozni (lett egy kis jövedelme), az azonnal elveszítette ezt a támogatás, még akkor is, ha a jövedelme nagyon alacsony volt.
