Szecskay András, a magyar állam jogi képviselője a tárgyalás után közölte: a határozat a per majdani érdemi döntéshozataláig érvényes, és azonnali hatályú, függetlenül attól, hogy az aranybányát üzemeltető vállalat fellebbez-e. Hozzátette: ha a társaság önkéntesen nem fogja vissza termelési kapacitását 15 százalékra, akkor azt a romániai igazságügy-minisztériumnak kell kikényszerítenie. Az viszont nehezen ellenőrizhető, hogy a Transgold Rt. betartja-e a kötelezettséget. Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogi és közigazgatási helyettes államtitkára precedensértékűnek nevezte a bíróság intézkedését.
*
Közölte: a minisztérium kezdeményezi az államközi egyezmények alapján a román hatóságoknál az ideiglenes intézkedés közös ellenőrzését.
A magyar állam az ideiglenes intézkedést nem először kérelmezte, ám azt eddig a bíróság megfelelő szakértői vélemények hiányában nem hagyta jóvá. Most azonban a szakértői véleményekre tekintettel a bíróság valószínűsítettnek látja azt, hogy veszélyhelyzet állhat fenn, különös tekintettel a következő csapadékos időszakra és a szomszédos országot sújtó árvízre. Ifkovics József, az alperes ügyvédje a tárgyaláson továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy az öt évvel ezelőtti ciánkatasztrófa a rendkívüli időjárási körülmények miatt következett be, így nem terheli felelősség a társaságot.
A bíróság a ciánper következő tárgyalási fordulóját október 24– 25-re tűzte ki, amikor meghallgatják a román és a magyar szakértői véleményeket. Az viszont még tisztázatlan, hogy a kártérítés ügyét a magyar vagy a román joganyag alapján tárgyalják majd. Mint ismeretes, az úgynevezett ciánper már 2001-ben megkezdődött a Fővárosi Bíróságon. A keresetet a magyar állam adta be a Tisza és a Szamos élővilágát 2000-ben elpusztító ausztrál Aurul Rt. (a Transgold elődje) ellen. A per során a magyar állam 28,596 milliárd forintos kártérítést és annak kamatait követeli. Ebből 18 milliárd forint a rehabilitáció, kilencmilliárd az ökológiai, gazdasági és szociális károk összege, egymilliárd forintot tesz ki a kárelhárítás költsége.
Információink szerint a magyar állam és a Transgold Rt. között tárgyalások indulhatnak a peren kívüli megegyezésről, ezért a kártérítés összege jelentősen csökkenhet majd. A per lezárására azonban ebben a választási ciklusban nem lehet számítani.
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó