Nem bírósági ítélet ez, hanem temetés, ahol Hodorkovszkijt lassan ellepi a jelentésüktől megfosztott papírok tömege – méltatlankodott a napokban az egyik védő. A bírónő asztalán lévő, nagyjából húsz centi magas irathalmaz azonban csak lassan apad. Az ezeroldalas ítélet felolvasása már vagy tíz napja tart, de még csak az ötödén jutott túl Irina Kolesznyikova. Nem csoda, hiszen egy napra nem tervez többet néhány tucat oldalnál, s kora délután mindig berekeszti az ülést. „Mintha a másnap felolvasandó részt délután kellene megírnia” – ironizál az oligarchát védő Jurij Smidt.
A Mescsanye kerületi bíróság kopott, háromemeletes épületénél megerősítették a biztonsági szűrést. A lezárt környéken mintegy háromszáz belügyes vigyáz a rendre kutyákkal megerősítve. Betonakadályok, terelő kerítések mindenütt. A Kalancsovszkij utcában korlátozták a forgalmat, a ki- és behajtó személygépkocsikat tüzetesen ellenőrzik. A környék üzleteiben rendőrségi utasításra időlegesen felfüggesztették a szeszes italok árusítását. A tulajdonosok morognak, mert mindez igencsak rontja a boltot. Az erre tévedő idegennek az a benyomása támadhat, hogy Moszkvában nem is Hodorkovszkij, hanem Samil Baszajev és Oszama bin Laden pere zajlik.
A bírósággal szemközti járdán az első nap még úgy ezren tüntettek Hodorkovszkij mellett. Köztük a Putyin-rendszernek hadat üzenő Garri Kaszparov vezetésével ott voltak ismert liberális politikusok is. Ők a Sztálin alatt, az 1930-as években rendezett kirakatperekhez hasonlítják Hodorkovszkij megpróbáltatását. A napok múltával egyre apadt az érdeklődés és a tömeg. Nekik fakadt ki Hodorkovszkij külföldi védője, Robert Amsterdam: „Hát mennyit papoljon még egy szerencsétlen kanadai az emberi jogok oroszországi megsértéséről?! Maguknak, moszkvaiaknak mind egy szálig itt kellene állniuk a bíróság előtt, és elmondaniuk a világsajtónak az igazságot!” Robert Amsterdam e téren valóban élen jár. Telenyilatkozta már a világlapokat, s a jogi érvekre láthatóan nem pazarolt sok energiát. A legszívesebben Putyinról és a visszatérő diktatúráról beszélt. Mindemellett kevés egyszerű orosz ember hullat könnyeket Hodorkovszkijért. Zömmel ma is azon kéttucatnyi oligarcha közé sorolják, akik az 1990-es évek vadprivatizációiban megszerezték az ipar nagy részét, miközben milliók jutottak még mélyebb szegénységbe. Mára inkább csak ez utóbbiak képviselői maradtak a Kalancsovkán. „Rablók, most feleljetek!” „Igazságot akarunk!” – olvasható a tábláikon. A legkitartóbbak az újságírók, akik minden reggel nyolc óra körül ott gyülekeznek a bíróság épületénél. Ők nem mulaszthatják el a verdikt kihirdetését. A védők egyike elhaladtában évődve oda is veti nekik, hogy néhány hétig még itt strázsálhatnak.
Az épületben sem forr éppen a levegő. A fővádlott, Mihail Hodorkovszkij néha bejegyez valamit a noteszébe, míg Platon Lebegyev tüntetően keresztrejtvényt fejt. A védői csoport vezetői, Genrih Padva és Jurij Smidt nincsenek jelen. Beteget jelentenek vagy valami más ürügyre hivatkoznak. Ők így tiltakoznak. Az ítélethirdetés első napján még tele volt az egyébként szűk kis terem. Az első sorban ült Hodorkovszkij volt és mostani felesége meg a szülei, akikkel bevallása szerint letartóztatása óta többször találkozott, mint az azt megelőző években. A Jukosz volt tulajdonosa, akinek vagyona egy év alatt 15,2 milliárd dollárról 7,6-ra apadt, a körülményekhez képest mindig ápolt, elegáns, fegyelmezett, tisztelettudóan viselkedik a bírósággal. Csupán egyszer kapott figyelmeztetést: amikor január 12-én keresetlen szavakkal köszöntötte a bírónőt és Dmitrij Sohin államügyészt az ügyészség oroszországi felállításának 283. évfordulóján. A vád napokig tartó felolvasásakor általában valamelyik szépirodalmi művel foglalta el magát, s mint megjegyezte, a rács mögött lassan akár bölcsészdiplomát is szerezhetne. A Jukosz többségi tulajdonát kézben tartó Menatep másik egykori vezetője, Platon Lebegyev a sportos stílust részesíti előnyben a rács mögött, és más tekintetben is ellentéte a barátjának. Végig harcolt a bírósággal. Így például egészségi állapotára hivatkozva szabadlábra helyezését kérte, majd nem volt hajlandó alávetni magát a börtönorvosok vizsgálatának. Közömbösen figyelte a pert, időnként azonban hosszú monológokban tört ki, amelyekben kiosztott mindent és mindenkit, „erkölcstelen karrieristának” nevezve például a fővádlót. A harmadik vádlott, Andrej Krajnov, a Menatep Bank volt menedzsere mintha reklámplakátról lépett volna le. Szabadlábon védekezett, és általában külön érkezik a tárgyalásra. Az ő szavait elsősorban bizonyítékként használja a ügyészség egykori főnökei ellen, a biztonság kedvéért azonban néhány pontban meg is vádolták. Krajnov a mindent tagadó Hodorkovszkijjal és Lebegyevvel ellentétben részlegesen beismerte bűnösségét.
A per fővádlója, Dmitrij Sohin államügyész elsősorban hatalmas munkabírásával s akkurátus buldogtermészetével tűnt ki. A fiatal, alacsony termetű férfi általában civilben érkezett a bíróságra, az ülésteremben azonban már világoskék ezredesi uniformisában jelent meg. Órákon, napokon át volt képes olvasni a vádpontokat, álomba ringatva mindenkit. Fáradhatatlanul verte vissza a védelem minden kísérletét, ügyelve arra, hogy minden lehetséges alkalommal figyelmeztettesse a bírónővel az alpereseket. A szintén fiatal, harmincas éveiben járó, csinosnak mondható Irina Kolesznyikova, a hármas bírói testület feje igyekezett kézben tartani a pert, ami Sohin mellett nem is volt olyan nehéz. Még az egyes tanúk időnként általános hahotát kiváltó megjegyzéseit is fegyelmezetten, mosolygó arcát kezével eltakarva hallgatta végig.
Ugyanilyen szenvtelenül olvassa immár napok óta az ítéletet, amely Lebegyev 2003. július 2-i, majd Hodorkovszkij október 25-i letartóztatása után nagyjából tavaly ilyenkor jutott el a bírósági szakaszba. A 390 kötetnyi perirat alapján a bíróság hét vádpontban állapította meg Mihail Hodorkovszkij, a feldarabolt Jukosz olajcég volt vezére és üzlettársa, Platon Lebegyev vétkességét. A szóban forgó vádpontok a következők: bűnszövetkezetben elkövetett lopás, bírói határozat szándékos szabotálása, más tulajdonosok sérelmére megtévesztéssel elkövetett károkozás, bűnszövetkezetben elkövetett vállalatiadó-elkerülés, személyijövedelemadó-csalás, okirat-hamisítás, bűnszövetkezetben elkövetett vagyoneltulajdonítás. Eszerint Hodorkovszkij és Lebegyev fondorlatosan megszerezte az 1994-ben privatizált Apatit műtrágyagyár 20 százalékos pakettjét, és a Jukosz vezetőiként (jogi személyként) is elkövettek adóelkerülést. A bíróság megállapította vétkességüket egy kutatóintézet részvényeinek fondorlatos megszerzésében, valamint az Apatit-pakett állami tulajdonba való visszaszolgáltatásáról hozott bírói döntés elszabotálásában is. A bírónő többször is bűnszövetkezet vezetőjeként említette a két olajmágnást.
origo.hu
Szárad a tuja a kertjében? Mutatjuk a megoldást!
