Több mint másfél éve követjük nyomon a nettó mintegy 43 ezer négyzetméteres kecskeméti bevásárló- és szórakoztató-központ építését, amely részben a helyi védettséget élvezett, mégis lebontott, több mint százéves Kecskeméti Gőzmalom helyén, a kiváló építészek által tervezett történelmi belváros közvetlen közelében szökik az égbe. Ha van közügy, hát ez az, az építési engedélyt kiadó kecskeméti főjegyző mégsem ismerte el ügyfélnek az engedélyezés különböző szakaszaiban fellebbezni kívánó szakmai és civil szervezeteket, pedig erről több jogszabály és a Legfelsőbb Bíróság határozata rendelkezik.
Hogy nálunk sem szakmai, sem civil szervezetek, sem polgárok, sem nemzetközileg elismert szaktekintélyek nem szólhatnak bele érdemben és időben az épített környezetet alapvetően megváltoztató folyamatokba, az nem felel meg az Európa Tanács által elfogadott, az európai építészeti örökség védelméről szóló egyezmény szellemének és betűjének, pedig ehhez az egyezményhez Magyarország is csatlakozott. Az ombudsman megállapította, hogy a szórakoztatóközpont építése ellen fellépő több magánszemélyt, civil szervezetet megillette volna az ügyféljogosultság, tehát a fellebbezés joga. Annál is inkább, mert a vizsgálat szerint az építkezés előrehaladtával kiderült, hogy a lakosságot sok szempontból megtévesztették.
Svájcban ma törvény mondja ki, hogy meg kell építeni fémrudakból az épület kontúrjait, hogy az emberek világosan lássák, mi készül ott. Az 1937-es építési törvény szerint ez Magyarországon is így volt, csak később „elfelejtődött”. Kósza hírek szerint azok „gerjesztik az indulatokat” Kecskeméten, akik annak idején a pártszékházat tervezték, amelynek magasabbnak kellett lennie a templomtornyoknál, és dühösek, mert kimaradtak a nagy volumenű tervezésből.
– Semmit sem léptünk előre, ha most a plazák lesznek magasabbak a templomtornyoknál. Annak idején az ideológia volt erőfölényben, most más adja a parancsot, de az erőfölény maradt – mondta Lenkovics Barnabás.
A kérdés az, hogyan viszonyuljon ehhez a jog. Nem egy építkezésről van itt szó, hanem – amint már korábban is megírtuk –, arról, hogy van-e törvény előtti egyenlőség Magyarországon, van-e hatása a nyilvános fellépésnek, van-e demokrácia, és arról, hogy kik határozzák meg, milyen legyen a városaink, az ország építészeti arculata. Nyugat-Európában, de több szomszédos országban is egyre erősebben ragaszkodnak a régi értékekhez, a nemzeti kulturális örökség megőrzéséhez, és ehhez mérten szigorodik a jogi szabályozás is, hiszen az alapértékeiket védik. Magyarországon viszont – az ombudsman vizsgálata szerint –, különösen a városközpontokban kezdeményezett nagyberuházások esetén, a „jogszabályok összessége sem biztosítja megfelelően az állampolgárok számára az egészséges környezethez való jogaik tényleges érvényesítését”. A jogszabályok sokszor nem egyértelműek, a joghézagok miatt nem alkotnak zárt egységet. Hatályos jogunk nem garantálja a beruházás iránt elkötelezett (elfogult) döntéshozók feletti országos és civil társadalmi kontrollt sem. A vizsgálat szerint a kecskeméti Malom Center-ügyben az eljáró hatóságok többsége a jogszerűség látszatát keltve, kötelezettségük formális teljesítésével asszisztált a történtekhez. (A teljes jelentés olvasható az ombudsman honlapján.) A főjegyző szabálytalanul adta ki a helyi védettségű gőzmalom bontási engedélyét, a védettség kimondása és megszüntetése az önkormányzat képviselő-testületének hatásköre lett volna. Szabálytalan volt az elvi és a végleges építési engedély kiadása is (hiányoztak amúgy nélkülözhetetlen szakhatósági engedélyek). Tisztázatlan volt az építési telek nagysága és beépítettsége (több mint százszázalékos a hatvanszázalékos beépítettséget megengedő területen). A beruházó területcserével jutott hozzá egy közterületrészhez, de az az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona volt, s mint olyan, nem cserélhető, nem adható el. A Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal emiatt pert indított, és a megyei bíróság jogerős ítéletével megsemmisítette az önkormányzati testület területcserére vonatkozó határozatát. Annak megállapítására, hogy a beruházó és az önkormányzat között megkötött szerződés a megyei bíróság ítéletéből következően semmis-e, vagy sem, polgári bírósági per van folyamatban. Ezt civil szervezetek kezdeményezték, és a megyei ügyészség is perbe lépett a felperesek mellett. Bírósághoz fordult az ügyészség azért is, mert a forgalomképtelen törzsvagyont képező területet nem szabad bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, a városi és a megyei földhivatal azonban nem ismerte el az erre vonatkozó óvást.
Időközben a beruházó a megyei bíróság számára kedvezőtlen ítéletének kézhezvétele után úgy módosította az önkormányzattal megkötött szerződését, amely a városi bíróság illetékességét kötötte ki, hogy ezentúl a választott bíróság legyen illetékes minden vitás kérdésben. Az ombudsman szerint azonban csak akkor lehet választott bírósághoz fordulni, ha a jogvita a fél gazdasági tevékenységével függ össze, és a felek az eljárás tárgyairól szabadon rendelkezhetnek. A jelen ügyben a jogvita tárgya az önkormányzati törzsvagyon elidegenítésének törvényessége, és erről a felek nem rendelkezhetnek szabadon. A választott bíróság döntése ellen fellebbezni nem lehet, de az önkormányzat képviselő-testülete mint tulajdonos hatvan napon belül kérheti az ítélet érvénytelenítését a megyei bíróságtól.
Különös – ám a jog betűje szerint rendben lévő – fordulata az ügynek, hogy azt a hivatalt, a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatalt, amely mindvégig következetesen ragaszkodott ahhoz, ami a kötelessége: a törvényesség érvényre juttatásához, az Országos Lakás- és Építésügyi Hatóság (OLÉH) előző elnöke, Fegyverneki Sándor, az építésügyért felelős mostani alelnök egyetlen nap alatt kizárta az eljárásból – a saját ügyében nyilvánvalóan elfogult beruházó kérésére. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatalt jelölte ki az ügy továbbvitelére, majd a Csongrád megyeit, legutóbb pedig a Győr-Moson-Sopron megyeit. A beruházó most az utóbbi ellen is elfogultságot jelentett be, lapzártáig nem sikerült megtudnunk, hogy erről az OLÉH hogyan határozott. Közben érdemi intézkedés nincs.
Az ombudsman vizsgálata szerint a kecskeméti főjegyző, akinek a „törvényesség őrének” kellett volna lennie, „még a törvényesség látszatát sem mindig betartva folytatta az eljárást. Tettei mozgatórugóinak feltárása azonban nem az országgyűlési biztos tiszte, Lenkovics Barnabás ezért kérte fel Kecskemét polgármesterét, hogy indítson fegyelmi eljárást a jegyző ellen, és az ombudsman jelentéséről és ajánlásairól tájékoztassa az önkormányzat képviselő-testületét.
– Az ügy csak elkezdődött, hosszabb lefolyású lesz, mivel rendkívül nagy horderejű, összetett problémakörről van szó – közölte csütörtökön az állampolgári jogok országgyűlési biztosa –, és újabb perek vannak folyamatban.
A kecskeméti televízió egyik szerdai műsorából kiderült, hogy a beruházó beperelte a Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatalt – utoljára ezt bízta meg az OLÉH azzal, hogy véleményezze az építési engedélyre vonatkozó ügyészi óvást –, mondván, „összejátszik” az eljárásból kizárt Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjével. Az utóbbi ellen azért nyújtottak be keresetet, mert azt mondják, ő „vezényli” a bevásárlóközpont elleni „akciókat”, és „összejátszik” az ombudsmannal. A beruházó azt is bejelentette, hogy nemzetközi sajtótájékoztatót tart, kérve az Európai Unió segítségét, hogy a szerintük igazságtalan és alaptalan támadásoknak legyen már vége.
Tegnap különös incidensről szereztünk tudomást. A beruházást ellenző egyik helyi szakmai szervezet tisztségviselője levélben közölte több fórummal: egy hatalmas fekete BMW követte szorosan a minap, egészen a lakásáig, amikor fiával hazafelé tartott. A vezetőjét felismerte. Az illető akkor hajtott el, nagy robajjal, amikor a szomszéd váratlanul megjelent az utcán. Ha csak beszélgetni akart, vajon miért nem szállt ki a kocsiból? Az álláspontja mellett következetesen kitartó férfi, akinek a közelmúltig sem szakmai, sem emberi konfliktusai nem voltak, levelében ezt írta: „Soha sem hittem volna, hogy nekem is meg kell élnem azt az érzést, amit a szüleinknek. Hogy rettegni kelljen a nagy fekete autóktól… Az úgynevezett rendszerváltozás után tizenöt évvel.” Ez volna a mi szép, új világunk?
origo.hu
Takács Péter érzéstelenítés nélkül tette helyre Kulja kificamodott gondolkodását az Egyenes Beszédben
