Megakadhat az EU bővítése

Holnapután válhat véglegessé az Európai Unió alkotmányának sorsa. Ha Franciaország a vasárnapi népszavazáson elutasítja a kibővített unió működését átstrukturáló tervezetet, erősen megrendülhet a többi tagországnak az európai testületbe vetett bizalma. A legfrissebb felmérések szerint a franciák számára egyre ellenszenvesebbé válik az alkotmány.

Továbbra is elutasítja az előzetes felmérések szerint a franciák többsége az európai alkotmányt. A Le Monde című napilap, valamint az RTL és az LCI rádió- és televízió-csatornák számára készült felmérése szerint a megkérdezettek 54 százaléka szavazna nemmel az Európai Unió alaptörvényére.
Nagy nyomás alá került Jacques Chirac köztársasági elnök, aki – a Reuters jelentése szerint – televíziós beszédében arra ösztökélte a szavazókat, ne a vasárnapi referendumot használják fel a kormány népszerűtlen gazdaságpolitikájának megbüntetésére. Az elutasítás tulajdonképpen halálos döfést mérne az alkotmánytervezetbe, mérséklődne Franciaország szerepe az EU-ban, az unióba vetett bizalom pedig nemcsak a tagállamok, hanem a tagságra pályázó országok körében és a pénzpiacokon is láthatóan megrendülne. Neil Kinnock, a brit Munkáspárt egykori vezetője, volt EU-biztos úgy nyilatkozott, hogy Nagy-Britannia szinte biztosan nem tart népszavazást, hiszen Franciaországban vasárnap „megölik a szerződést”.
Aggódik az Európai Unió terrorellenes tevékenységeinek koordinátora, Gijs de Vries is. Úgy véli, amennyiben valamely tagországban elvetik az EU alkotmányos szerződését, az unió jó ideig nem tud majd hatékonyabban küzdeni a bűnözés és a terrorizmus ellen, de a munkahelyek megőrzéséért és a nemzetközi környezet megvédelmezéséért sem. Az alkotmány hiányában ugyanis túl sok időt vesz igénybe a fontos nemzetközi döntések meghozatala. Az Európai Unió új tagállamai attól tartanak, hogy ők lesznek az esetleges francia népszavazási „nem” kárvallottai, mert ez egyben az EU közelmúltbeli, Kelet felé való kiterjesztésének elutasítását is jelentené. Közép-Európában sehol sem kerülte el a figyelmet, hogy a franciaországi kampányban a 2004-ben csatlakozott tíz ország volt a bűnbak azoknak a szemében, akik a nem mellett érveltek. Elővették Franciaország ipari hanyatlásának rémképét, amelynek Közép-Európa lenne a haszonélvezője a még mindig igen alacsony béreivel.
Chirac elmondta: bárhogy is alakul a végeredmény, nem mond le posztjáról. Így vélhetően nem lép Gerhard Schröder német kancellár nyomdokaiba, aki az észak-rajna-vesztfáliai felsőházi vereség után egy évvel előre hozta a parlamenti választásokat Németországban. A várható francia alkotmányelutasítás és a valószínűsíthető német kormányváltás alapjaiban rendítheti meg az unió kiterjesztését. Németország a török csatlakozás szorgalmazójából annak legfőbb ellenzőjévé válhat, továbbá a román és a bolgár csatlakozás is bizonytalanná válik – közli az eurohirek.hu.