Orvosképzés: magyarok kisebbségben

Hazánk legnagyobb orvosegyetemén, a Semmelweis Egyetemen körülbelül háromszázötven a külföldről érkezett diák az első éves orvostanhallgatók között, míg a magyarok száma alig haladja meg a 280-at – tudtuk meg Tulassay Tivadar rektortól.

A professzor szerint ez nem hátráltatja a magyar diákok oktatását, mert csak annyi külföldit vesznek fel, amennyit a kapacitásuk megenged. Nem terhelik túl az oktatókat, és nem kell növelni a csoportlétszámokat sem – állította. Ráadásul a külföldiek tandíjat fizetnek – nem is keveset –, s az ebből származó bevételt az egyetem „visszaforgatja”. Noha semmi nem korlátozza az intézményeket abban, hogy mennyi idegen anyanyelvű orvostanhallgatót oktassanak, működik az önkorlátozás – tette hozzá.
A rektor elismerte, hogy feltöltötték az összes hallgatói helyüket. Az áttörést az eredményezte, hogy tavaly jelentősen megnőtt a külföldi jelentkezők, elsősorban a németek száma. Ha a kormány engedélyezné, hogy az államilag finanszírozott képzésre több magyar fiatalt vegyenek fel, akkor csökkenteni kellene a külföldi diákok létszámát. Ez azonban komoly anyagi veszteséget jelentene. Nem rossz üzlet ugyanis a fizetős diák. Míg a magyarok után évente körülbelül 1,1 millió forintot kap az intézmény az államtól, addig a külföldiek 10 ezer eurót, körülbelül 2,5 millió forintot fizetnek.
*
A külföldiek angol, illetve német képzésre jelentkezhetnek. Utóbbira egy-egy osztrák és svájci diáktól eltekintve szinte kizárólag Németországból érkeznek fiatalok, míg az angol nyelvűre a világ számos országából, az Egyesült Államokból, Norvégiából, Görögországból, az arab államokból, Izraelből és Ciprusról is.
Nem azért emelkedett a külföldiek száma, mert az egyetem jobban reklámozza magát más országokban – szögezte le Tulassay, aki hozzátette, már régóta ugyanaz a cég végzi a külföldiek toborzását. Részben arról van szó – mondta –, hogy egyes országok, például Norvégia, úgy döntöttek: nem működtetnek hazájukban jelentős és drága orvosképzést. Inkább külföldön taníttatják diákjaikat.
Magyarországon évente átlagosan 850 új orvosi alapdiplomát bocsátanak ki, ez nemzetközi öszszehasonlításban fele az elvártnak – vélekedett Tulassay Tivadar. Feltétlenül szükség lenne arra, hogy emeljék az államilag finanszírozott képzésbe felvehetők keretszámát. Emellett vonzó életpályamodellt és konkrét akciótervet kellene megfogalmazni, hogy több orvost tudjanak a pályán és itthon tartani. Ehhez viszont nem elég az ágazat szereplőinek összefogása.
A kormányzatnak kell biztosítania a kondíciókat, hogy a fiatalok ismét elhiggyék: érdemes orvossá válniuk – mondta Tulassay Tivadar. Szerinte már nem csak bizonyos szakmákban van hiány. Igaz, ez egyes területeken – például a patológián, az aneszteziológián – jobban érzékelhető, míg másutt kevésbé. A hiány regionálisan nagy különbségeket mutat. Ma már Budapesten is előfordul, hogy lasszóval kell embert fogni kórházi főorvosi állásokra.