Amit csinálunk, az a reform előszobája – jelentette ki tegnap több száz egészségügyi szakember előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. – Legalább meghatároztuk, hogy milyennek képzeljük a jövő egészségügyét. Tizenöt éve nem tudtuk eldönteni, hogy állami vagy biztosítási alapú rendszert szeretnénk, most végre elköteleztük magunkat az utóbbi mellett. Ehhez persze tudni kellene, ki a biztosított, amit ma a nyilvántartási rendszer nem képes pontosan megmondani – jelentette ki. – Az első lépés tehát a járulékbefizetések egyéni nyilvántartásának kialakítása lesz, a következő pedig az, hogy eldöntsük: honnan keletkezik járuléka azoknak az embereknek, akik ennek megfizetésére nem kötelezettek. Merthogy biztosítottak lesznek a szociális ellátásban részesülők, a regisztrált munkanélküliek, a gyerekek és a nyugdíjasok is. Utóbbi két társadalmi csoportnál az állami költségvetés állná a biztosítás díját, amelyet például a családi pótlék és a nyugdíj bruttósításával lehetne biztosítani. Ezt követő lépésként pedig azt kezdte tisztázni, hogy milyen szolgáltatások kerülnének a tervezett háromszintű ellátórendszer egyes csomagjaiba. A mindenkinek járó elsőbe, a csak biztosítottaknak járó másodikba és a különbiztosítással vagy díjfizetéssel igénybe vehető harmadik, extra kategóriába – mondta Gyurcsány Ferenc.
Szolnoki Andrea egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes az egyes csomagok összeállításának nehézségeire hívta fel a figyelmet. Meri majd vállalni a kormány, hogy kimondja: a lombikbébiprogramot csak a páciens negyvenéves koráig finanszírozza a tb, vagy a mandulaműtét csak helyi érzéstelenítéssel lesz ingyenes a biztosítottnak, az altatásért pedig már fizetnie kell? – tette fel a kérdést. Erre reagálva Gyurcsány Ferenc leszögezte: nem a politikusoknak kell eldönteniük, hogy az egyes szolgáltatások kinek járjanak. A szabad orvosválasztással kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy ahhoz ragaszkodnak. Hozzátette viszont: az nem megy, hogy mindenki kénye-kedve szerint vesz igénybe különböző ellátásokat, vizsgálatokat ott és anynyit, amennyit ő akar. A háziorvost személyes egészségügyi menedzsernek kell majd tekinteni, akivel közösen döntheti el a beteg, hogy mire van szüksége, és azt hol kellene megkapnia. Elképzelhető, hogy térítésmentesen csak mondjuk kétszer lehetne ugyanazt a vizsgálatot elvégeztetni, igaz, bárhol az országban – vetette fel Gyurcsány. Korábban viszont az volt az elképzelés, hogy csak a lakhely szerint meghatározott területi elvű ellátás helyszínén lenne ingyenes a szolgáltatás.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke fontosnak és támogathatónak nevezte, hogy a 21 pontban alapelveket rögzítettek. – Azt viszont kifogásolta, hogy nem tudni, honnan lesz pénz a tervek megvalósításához. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: nem akar senkinek hazudni, ezért itt pluszforrást nem ígér. De szerinte a program megvalósítása elsősorban nem is ezen múlik.
Rózsaszín köd. Mikola István, az Orbán-kormány egészségügyi minisztere rózsaszín ködnek tartja az egészségügyi programot. Ez nem összefüggő koncepció, nem stratégia, és nem tartoznak hozzá szakmai anyagok, megvalósíthatósági tanulmányok, és nincs hozzájuk pénz sem – szögezte le. Úgy tűnik, ezek egyetlen célja: elterelni a figyelmet az egészségügy valós problémáiról. Az eladósodott kórházakról, a lakosság növekvő gyógyszerköltségeiről, az orvos- és nővérhiányról, valamint a finanszírozási gondokról. De ettől eltekintve támogatnak minden jó szándékú kezdeményezést, így a 21 pontot is – tette hozzá.
