Vallásosak a fiatalok

A fiatalok 58 százaléka tartja magát vallásosnak, ebből 10 százalék „egyházi keretek között”, 48 százalék „a maga módján” vallásgyakorló – derül ki a Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda 15 és 29 év közötti fiatalok körében végzett felméréséből. A 2004-ben felvett, ám csak most publikált adatokból továbbá kiderül: a nyolcezer megkérdezett 37 százaléka nem tartja magát vallásosnak, négy százalék nem tudja, hogy vallásos-e, egy százalék pedig nem válaszolt a feltett kérdésre.

Ismét valótlannak bizonyult az a sugallat, hogy egyformán nagy a vallásos és az ateista fiatalok aránya – mutatott rá az eredmények ismeretében Tomka Miklós vallásszociológus. Azt, hogy a magukat semmilyen felekezethez sem tartozónak vallók aránya csökkent az Ifjúság 2000 vizsgálat adatához képest, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora azzal magyarázta, elenyészett egy, az ezredfordulón terjesztett propaganda hatása. Ugyanis a népszámlálás kapcsán az SZDSZ és pár kisegyház azt ajánlotta az állampolgároknak, definiálják magukat felekezeten kívülieknek.
Tomka kifejtette, a felmérés szerint meglehetősen stabil mind az egyháziasan vallásos, mind a maga módján vallásos fiatalok aránya. Hozzátette, igaz ugyan, hogy az összes megkérdezettnek csak egytizede mondja, hogy egyháziasan vallásos, de ennél jóval több fiatal van egy átlagos vasárnap a templomokban. Hiszen a kutatás azt kérdezte, hányan mennek minden vasárnap templomba. De ha a fiatalok egy további hányada minden második, harmadik vasárnap, illetve havonta jár istentiszteletre, arra következtethetünk, hogy a magyar fiatalok 13–14 százaléka van jelen egy-egy hét végén a templomok padsoraiban. Felhívta arra is a figyelmet, hogy aki „maga módján” vallásos, még nem határolja el magát az egyháztól. Megjegyezte: két nagy típusa alakult ki a vallásosaknak: az egyik az „aktivista”, aki kötelességének érzi a vallásgyakorláson túl a vallás lehetőség szerinti továbbadását is. A másik típushoz tartozók „fogyasztói” módon élnek többé-kevésbé rendszeres vallásos életet.