A legnagyobb ellenzéki párt megyei vezetősége fenntartja korábbi véleményét, amely szerint a térségi kár értéke meghaladja az egymilliárd forintot, a katasztrófa közeli helyzet megoldására azonban nincs elképzelése a Gyurcsány-kabinetnek – jelentette ki Koncz Ferenc. Hozzátette: kísértetiesen nagy a hasonlóság a mátrakeresztesi és a mádi özönvíz utáni kormányzati intézkedések között, mindkét esetben hiányzik a segítő szándék. A politikus felhívta a figyelmet: 180 ház sérült meg kisebb-nagyobb mértékben, hidak, utak mentek tönkre, a beázott mádi házak berendezései szemétté váltak két óra alatt. Szegiben, Szegilongon és Mádon négy házat kell lebontani, miközben a mezőgazdaság kára meghaladja a 197 millió forintot. Huszonkét pince sérült meg súlyosan. A szőlő hatvan százalékát elverte a jég, az ár pedig elvitte a tőkék alól a talajt. Az ellenzéki párt számításai hétszázmillió forinttal térnek el a kormányétól, hiszen – amint azt Koncz Ferenc megállapította – a saját összegzésük szerint csak a tönkrement lakossági ingóságok értéke háromszázmillió forint. A kormány viszont úgy véli, mindössze 52 milliós magánkárral kell számolni.
Ódor Ferenc szerint a térség talajszerkezete miatt nagy a földcsuszamlás veszélye. Emlékeztetett: Hollóházán több száz milliós ráfordítással akadályozták meg 2000-ben a falu pusztulását. „Ne legyen már garasosság tárgya egy település jövője – fogalmazott –, most például Mádot kell megmenteni, de ehelyett a kormány csak a propagandára ügyel.” Bebizonyosodott, hogy a mádi vízelvezetés megoldatlan, de az önkormányzat nem képes állami segítség nélkül milliárdos infrastrukturális fejlesztésekbe kezdeni. A megyei Fidesz-elnök nyomatékosan hangsúlyozta, a kormánynak országos katasztrófavédelmi alapot kell létrehoznia a mostanihoz hasonló vészhelyzetek okozta károk enyhítésére. Papcsák Ferenc fideszes képviselő korábban erről már parlamenti törvényjavaslatot is benyújtott, amit a kormánypártok még csak napirendre sem tűzték.
Demeter János, a Rákóczi utca egyik károsult házának tulajdonosa a sajtótájékoztató előtt elmondta: a kormánytól több segítséget vártak a bajban. A százmilliós hitel ugyan kecsegtető volna, ha ő, illetve a hozzá hasonló sorsúak folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznének. Szőlészeti alkalmi munkából él, ezért a kamatmentes kölcsönt nincs miből visszafizetnie. Kondás György a biztosítók ügyes manővereire hívta fel a figyelmet, s úgy gondolja, hiába a kárfelmérés, az eredmény sovány vigasz. A pusztulás tény, a biztosítók viszont kifogásokat keresnek, mert nagy kényszer az, ha fizetni kell.
Novák András mádi jegyző nem ismeri a biztosítók munkamódszerét, így nem is tudott véleményt alkotni a helyiek kifogásairól. Ugyanakkor a két fideszes politikus bírálatát sem kívánta kommentálni. Azt azonban elmondta, Mád vezetőinek legfőbb célja, hogy a világörökség részét képező falu a jövőben is boldoguljon.
Magyarellenes hisztéria Romániában. Érdemtelenül sértette az ingyen hozott szivattyúikat üzembe helyező magyarokat a bukaresti Evenimentul Zilei szerint a „vannak nekünk szivattyúink, nincs szükségünk külföldiekre” cím alatt futó romániai botrány. A lap úgy véli, a bánsági árvíz és a Magyarország által felajánlott szivattyúk ürügyén a román sajtó által mesterségesen gerjesztett magyarellenes hisztéria piszkos érdekeket hozott felszínre. A durva megjegyzéseknek a román kormányfő és a belügyminiszter vetett véget, amikor leszögezték: a magyar berendezések sokkal nagyobb kapacitásúak a romániaiaknál. Arról nem is beszélve, hogy a bukaresti Aversa cég napi 25 ezer euróért adott volna bérbe egyetlen, hasonló pumpát. Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter tegnap levélben fejezte ki köszönetét magyar kollégájának, Persányi Miklósnak, hogy a tárca gyors segítséget nyújtott Romániának az árvízi károk felszámolásában – adta hírül az MTI. Egyébként a a magyar szakemberek több hét alatt szivattyúzzák át a Temes és a Béga folyókba a Bánságot elárasztó tengert, amely a román kormány becslése szerint 150 millió euró (37,5 milliárd forint) kárt okozott az ország délnyugati régiójában. Borbély László területrendezési miniszter közölte: Bukarest 24 millió eurót fordít a több mint ezer megsemmisült lakóház újjáépítésére. Alig kezdődött el a víz visszahúzódása az elöntött vajdasági, közép-bánáti területekről, már megérkeztek az első építőanyag-szállítmányok. Módosnak és Párdánynak tíz kamion hozta a téglát, s mint a nagyberuházások minisztere kijelentette, az újjáépítésre eddig százmillió dinárt (300 millió forintot) különítettek el. Ez a pénz nem elég, hiszen csak Módoson már 300 ház dőlt össze, s csaknem 600 áll vízben. Több mint ezer lesz az összeomlott vagy lebontásra szoruló épületek száma ezekben az egyébként is legelmaradottabb vajdasági községekben. (R. Sz.–S. I.)
