Támogatja a szigorítást az Elvált Apák Egyesületének elnöke, Hegedűs István ügyvéd. Lapunknak elmondta: régóta szorgalmazzák a büntető törvénykönyv (Btk.) ez irányú módosítását, amelynek előkészítésén most több minisztérium is dolgozik. Hegedűs szerint gyakran súlyosan sérülnek az elvált vagy élettársuktól külön költözött apák jogai. A közös gyermeket legtöbbször az anyáknak ítéli a bíróság, ám ők gyakran megakadályozzák, hogy a másik szülő találkozzon vele, pedig ezt bírósági ítélet tenné lehetővé. Ilyen esetekben a gyermek is súlyosan „sérül” – tette hozzá.
– A börtönbüntetés csak a végső szankció lenne, s kizárólag akkor lehetne alkalmazni, ha már minden egyéb kényszerítő eszközt (például pénzbüntetést, kötelező mediációt, azaz közvetítést) kimerítettek a hatóságok – mondta Gáspár Károly, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium főosztályvezetője, aki szerint ilyen esetekben az egyik fél súlyos lelki bántalmazást követ el.
*
Úgy véli: valószínűsíthető, hogy inkább felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásával élnének a bíróságok. Ezerötszáz gyermekelhelyezési ügy bírósági iratait tekintette át a szociális tárca, s körülbelül 50 olyan esetet talált, amelynél egyáltalán felmerülhet ez a szigorú büntetés. Ezek olyan esetek, amelyekben az egyik fél nagyon sokáig, akár évekig „rejtegette a gyermeket”. Kérdés azonban, hogy mi történne a gyermekkel, ha mégis börtönbe kerül az egyik szülő, de a másik nem képes egyedül nevelni őt.
Elutasítja a Btk. módosítását a Női és Gyermekjogi Központ – mondta Morvai Krisztina jogász, a szervezet vezetője. Azzal a gondolattal egyetért ugyan, hogy a gyermeknek joga van mindkét szülővel a folyamatos és intenzív kapcsolattartásra, de nem szabad elfelejteni, hogy a gyermekről való gondoskodás egyben mindkét szülő kötelessége is. Nem lehet azonban olyan szabályozást hozni, amely szinte kizárólag az anyákkal szemben, diszkriminatív módon lép fel (a gyermekek 95 százalékát ők nevelik), miközben sehogy sem bünteti azokat, főként apákat, akik önszántukból nem, vagy csak rendszertelenül keresik gyermekükkel a kapcsolatot – vélekedett. Ha jóváhagyják ezt a módosítást, akkor a szervezet az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi fórumokhoz fordul.
Morvai Krisztina úgy látja: sokszor csak látszat, hogy az anya tiltja el gyermekét a másik szülőtől. A valóságban gyakran az történik, hogy ő sem akar menni, mert nem foglalkoznak vele, vagy mert bántalmazzák. Például egy olyan gyermeket is kötelező kapcsolattartásra vinni, akinek apja a szeme láttára gyilkolta meg több késszúrással édesanyját. Egy másik esetben pedig a gyermeknek úgy kell az éjszakát is az apjánál töltenie, hogy az azzal együtt élő férfitestvér megerőszakolta őt.
Az apák szerint viszont – ritka, szélsőséges esetektől eltekintve – csak akkor nem kíváncsi rájuk gyermekük, ha az anya tudatosan ellenük fordítja őt. Például azzal, hogy azt mondja neki: látod milyen az apád, hiába várod, nem jön érted. Pedig a találkozót nem is arra a napra beszélték meg. Később persze az egyeztetett időpontot is lemondja.
A Btk. módosítása mellett más jogszabályi változtatást is szorgalmaz az Elvált Apák Egyesülete, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen a hivatalok részéről a kapcsolattartás kikényszerítése. Ha az egyik szülő nem engedi a találkozást, akkor a mai gyakorlat szerint a gyámhivatal először figyelmezteti őt. Javaslatuk szerint ehelyett rögtön bírósági végrehajtó útján kellene intézni a kapcsolattartás megvalósulását. A gyámhivatalnak lehetősége van, hogy legfeljebb 100 ezer forintos bírságot vessen ki arra, aki nem engedi gyermekét a másik szülőhöz. Ám általában csak alacsony összegeket állapítanak meg, s a nem fizetőktől sem hajtják be a pénzt. Ezen is változtatna az egyesület. A szociális tárca is kilátásba helyezett jogszabályi változásokat. Gáspár Károly főosztályvezető anynyit árult el: fő szabállyá kellene tenni, hogy az esetek többségében a közös szülői felügyelet mellett dönthessenek a bíróságok, ami azt jelenti: minden fontos döntést együttesen kell meghozniuk.
origo.hu
Ha Pride, akkor el a kezekkel az MTA-tól!
