Már tavaly is nagyvonalúan ígérgetett a szocialista–szabad demokrata kormányzat környezetvédelmi és vízügyi minisztere, hiszen márciusban, a víz világnapján azt mondta, hogy 11,8 milliárdot költenek a tiszai árvizek biztonságos levezetését szolgáló Vásárhelyi-tervre. Mint kiderült, ha ennyit nem is, de nyolcmilliárd forintot tartalmazott e célra a 2004-es költségvetés, ám alig több mint százmillió forintot használtak fel belőle, s kivitelezésre mindössze 18 millió jutott. Az idei ígéretek még grandiózusabbak, hiszen a tavalyi maradványnyal együtt idén állítólag 14,3 milliárd forint áll rendelkezésre, amihez 4,3 milliárd forint uniós pénz is járul. Ehhez képest meglepő, hogy a tiszakarádi és tiszaroffi tározókat leszámítva – ahol legalább a földvásárlási szerződések megkötését megkezdték – gyakorlatilag semmi nem történt.
Kérdésünkre Varga Miklós, a vízügyi tárca helyettes államtitkára elmondta, hogy a Vásárhelyi-terv gerincét képező, az árvizek levezetésében valódi megoldást hozó felső-tiszai tározók közül idén egyiknek a kivitelezéséhez sem lehet hozzákezdeni, mert az előkészítés még mindig nem tart ott. A Cigánd és Tiszakarád közötti ideiglenes tározóhoz szükséges földek felvásárlására ugyan már kötik a szerződéseket, ám az első kapavágás ott is csak jövőre történhet. A Szamos– Kraszna-közi tározó előkészítésével eddig sem jutottak, még csak az egyeztető tárgyalások folynak, így kivitelezésről legfeljebb 2007-ben lehet szó. Hasonló a helyzet az ugyancsak óriási árvízi kockázatot képviselő tivadari üdülőteleppel, ahol a hullámtéri házak alsó szintjének beépítése jelentősen akadályozza az árvíz levonulását. A nyaralók jelentős átalakítását követelő fejlesztést információink szerint már idén meg kellett volna kezdeni, ám a választások közeledte miatt az üdülőtulajdonosokra jelentős terheket rovó beruházáshoz nem kívántak hozzákezdeni.
A miniszter tájékoztatása szerint viszont a parlament tavaly novemberi döntése óta semmi gond a Vásárhelyi-terv végrehajtásával. A rendelkezésre álló 18,6 milliárd forintból idén az országhatárig 22 projektet finanszíroznak. A legmagasabb összeghez, 2,7 milliárd forinthoz a Felső-Tisza-vidék jut, mivel az ország biztonsága szempontjából a folyó ezen szakasza árvízvédelmének fejlesztése kulcskérdés. Ennek szellemében három hete hozzákezdtek a Rakamaz és Tiszanagyfalu határában lévő Nagymorotva rendbetételéhez. Augusztus 8-án indul a Lónyai-főcsatorna torkolati zsilipjének építése, magasítják a Tisza jobb partján lévő 4,75 kilométeres gátszakaszt, készül a kisari partvédő szakasz, hozzákezdenek a gulácsi nagyvízi lefolyás hullámterének megtisztításához, s elkezdődik a tivadari hullámtéri zátonyok rendbetétele.
A beharangozott munkák hátteréről érdeklődve viszont megtudtuk, legfeljebb arra van esély, hogy az ötszázmillió forintos költségű rakamazi beruházás befejeződjön az idén. Az 1,2 milliárd forintos lónyai fejlesztés idei befejezése nem is cél, a 2006-os választások közvetlen közelében akarnak rá sort keríteni, a beregi partvédő művek erősítése pedig jó, ha idén egyáltalán elkezdődik, ugyanis még a közbeszerzési pályázatot sem sikerült július végéig kiírnia tárcának. Hab a tortán, hogy a hangzatos, ám kevés realitású bejelentésekre a miniszter olyan beruházás bejárása alkalmával kerített sort, ami nem része a programnak A Jánd és Tivadar közötti 5,5 kilométeres gátszakasz megerősítéséhez szükséges közel egymilliárd forintot ugyanis nem a terv költségvetéséből finanszírozzák, hanem a Felső-tiszai Árvízvédelmi Fejlesztési Program terhére.
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés