Kevés pénzből is szépen fejlődik a Tisza-tó

A Balatonra fordított milliárdokhoz képest meglehetősen szerény összegből, mindössze 258 millió forintból gazdálkodik a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanácsa, a kelet-magyarországi vízi paradicsom mégis észrevehetően gyarapodik. Úgy látszik, jó gazda kezében a kevésből is sok lesz, hiszen a szabadtéri színpad építésétől a települések belső útjainak rekonstrukciójáig, tömegeket vonzó nagyrendezvényekig sok mindenre futja belőle.

2005. 08. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Igaz, varázslónak kellene lenni ahhoz, hogy e negyedmilliárdból mindent rendben tartsanak. Nem is sikerül, hiszen a rendes körülmények között állami feladatnak számító vízfelület-karbantartást például – ami a mi esetünkben a hínár irtását jelenti – csak kis részben tudják finanszírozni belőle. – Az ideális az lenne, ha a vízfelület hatvan százaléka mentes lenne a vízi növényektől, ezzel szemben lassan több a hínár, mint a szabad víz – mondja meglehetősen elkeseredetten Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöke. – Ám még annak is örülhetünk, hogy a térségi fejlesztési tanácstól sikerült tízmillió forintot kapni, így legalább 90 hektáron el tudjuk végezni a hínártalanítást. Ez pontosan kilencven hektárral több, mint tavaly. Akkor ugyanis egyetlen fillérünk sem volt erre. A rendelkezésre álló nyolcnál sokkal több úszó növényvágó kellene ahhoz, hogy a tavat rendben tartsuk. Annak pedig darabja ötvenmillió forint.
Szerencsére a strandok környékén keveset érzékelni a hínárproblémából: tavaly az önkormányzatok irtattak saját pénzen, az idén meg a pályázat segített. Az abádszalóki strandon például jócskán begyalogolhat az ember a vízbe. A Bordás Imre polgármester büszkeségének számító Füzes kempingben nagy a tömeg és a zsivaj, hiszen a kétezer férőhelyes tábor aprónépének szülei érthető okból előnyben részesítik a medencéket a szabad vízzel szemben. A polgármester azt mondja, az utóbbi egy-két évben nagyon sok mindent sikerült elérniük – az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával felépült az új autóbusz-pályaudvar, a térségi tanács pénzéből lett új, 6000 személyes szabadtéri színpad, sétálóutca és parkoló, a vízügyi igazgatóság jóvoltából pedig kerékpárút Tiszaderzs felé. A tó horgászati jogának dolgában viszont öt év után még mindig nem sikerült előre lépni, s ez sok minden mellett visszahat a vízi növény irtására is – véli a polgármester, hiszen a karbantartás annak a feladata lenne, aki a halászat hasznát szedi. Ez pedig elvileg egy helyi önkormányzatok összefogásával életre hívott közhasznú társaság, gyakorlatilag viszont a magyar horgászszövetség, a Mohosz. Utóbbi ugyanis nem adja át az FVM által 2000-ben bérlőnek kijelölt kht.-nak a tavat, mert nem tud vele megállapodni a kártérítés összegében.
Hegedűs Gábor, a kht. ügyvezető igazgatója szerint is a bíróság által most felkért igazságügyi szakértő segítségével talán sikerül a Mohosz által követelt 380 millió forintnál méltányosabb kártérítésben megállapodni – legalább Mikulásra; a következő bírósági tárgyalás időpontja ugyanis december 6.
A horgászati jog körüli viták láthatóan kevéssé zavarják az abádszalóki fürdőzőket: a parton hétköznaphoz képest nagy a nyüzsgés. A kifőzdék és fagyisok előtt tisztes hosszúságú sorok kanyarognak. A kommersz sör korsója néhol még mindig kétszáz forint alatt van, ám a legtöbb helyen inkább 220-ért mérik. A márkásabb sörökért 280–300 forintot is elkérnek korsónként, illetve üvegenként. Lángos szinte minden második bódéban kapható: a mezítlábasért többnyire 200 forintot kérnek, a tejfölös-sajtos viszont 280–340 forintra is felmegy. Van palacsinta is – egy lekvárosat majszoló öt év körüli „fogyasztó” szerint forró, kicsi, de nagyon finom. Egy anyuka azt mondja, nem szívesen adta ki a két gilisztányi palacsintáért a 360 forintot, de mit lehet a gyermekkel kezdeni. A család víz felől érkező férfi tagja csak legyint, ez semmi ahhoz a bosszúsághoz képest, ami a hét végén a Tisza-tavi fesztivál miatt Tiszacsegén érte őket. Délelőtt esett, délutánra, mire a nap kisütött és a programok elkezdődtek, már haza kellett menni.
Német József, Tiszacsege polgármestere viszont, szemben a csalódott ifjú apával, úgy véli, a mindössze 5300 lakos és másfél száz fizetővendég fogadásra alkalmas szálláshelyet számláló településen így is nagyon sikeres volt a koncertekben és vetélkedőkben bővelkedő fesztiválos hétvége: a rendezvényt a térségfejlesztési tanács támogatta, és több mint háromezer embert sikerült a programokra bevinni. A polgármester egyébként sem szeret panaszkodni, örömmel említi, hogy a fejlesztési tanács által kiegészített útfejlesztési pénzekből tizenhat utca felújításába tudtak belekezdeni, a helyi vendéglátósok pedig jól profitálnak a támogatott rendezvények látogatóiból. Rajta is vannak, hogy legyen minél több program: július végén az öreg motorkerékpárok nemzetközi találkozójára került sor, augusztus első hétvégéjén pedig a tizenkét éves hagyományú csegei napokat rendezték meg főzőversennyel, hajókázással, roma nappal – ahogy dukál. Kiderül, a motoros találkozó a polgármester szíve közepe, maga is indult egy ötvenéves IZS-zsel, és nem is először. Már több díja is van, ott van mindjárt a leggyorsabb polgármester díj, amire roppant büszke, igaz, abban a kategóriában akkor egyedül indult…
A zajos szórakozások mellett csendesebb örömöket, a természet elmélyült élvezetét is megtalálja a Tisza-tó partján az erre vágyakozó. Tiszafüredről, a Kormorán kikötőből már évek óta indulnak ökotúrák, ám július elsejétől, a Tisza-tavi vízi sétány és tanösvény megnyitásától a Poroszló-medence is feltárul a látogatók előtt. A szárcsákban, kormoránokban, fehér tündérrózsában és békatutajban, vízi hídőrben és nádi rigóban gazdag mesevilág belsejébe most csak csónakkal lehet bejutni, ám augusztus elsejétől a poroszlói Delfin kikötőből délelőtt tíztől este hatig egy húszszemélyes hajó is indul. A pihenőszigetről aztán biológus és zoológus hallgatók segítségével vagy egyénileg meg lehet közelíteni a vizes élőhelyeket.
A mesés vízi világot feltáró ökoprojekt gazdája Szabó Lajos, a Magyar Turizmus Rt. helyi kirendeltségének menedzsere, aki közel öt évet dolgozott azon, hogy megnyílhasson a tanösvény. A Gazdasági Minisztérium büdzséjéből a környezetvédelmi tárcához százmillió forintot sikerült e célra átcsoportosítani, így elkészülhetett a kikötő, megépülhetett a panorámatorony, a pihenősziget és a két madárvárta, be tudták szerezni a kis hajót, rövidesen elkészül hat madárles, és el tudták kezdeni a nagyszabású látogatóközpont-tervezést is. Szabó Lajos elmondja: Európa legnagyobb hideg vizes akváriumát, háromdimenziós mozit és több bemutató-, illetve előadótermet magában foglaló négy- szintes ökocentrumot terveznek Poroszlóra. A helyi önkormányzat már megtette a magáét, ingyen adott egy 4,5 hektáros területet. Most már csak kitartás kell, meg kormánytámogatás, hogy az 1,5 milliárd forintos projekt bekerülessen a II. Nemzeti fejlesztési tervbe, s így eséllyel indulhasson az EU 2007–2013 között elérető pályázati forrásaiért. A Tisza-taviak már jócskán megtették ezért a magukét. Kérdés, hogy a saját érdekeltségeibe állami pénzt pumpáló kormányfőnek lesz-e ideje saját cégei menedzselése mellett ezt is észrevenni és méltányolni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.