Kazany alapításának idejéről régóta vitáznak történészek és régészek, míg a bírálók az ünnepségek kapcsán egyértelműen politikai döntésről beszélnek. Szerintük ugyanis csupán az biztos, hogy az iszlám tatárok fővárosát Rettegett Iván 1552-ben hódította meg. Még 1894-ben merült fel első ízben a jubileum gondolata. A város akkori vezetője, Szergej Gyjacsenko azt javasolta, hogy a város születésének 500. évfordulóját üljék meg. Ezt követően 1977-ben került elő ismét e téma, akkor az alapítás 800. évfordulóját kívánták megünnepelni. Helyi régészek egy csoportja a XVI. században kiadott, ismeretlen szerző által jegyzett Kazanyi krónikára alapozva állította, hogy a város története 1177-től datálódik, az akadémia azonban nem tartotta megalapozottnak ennek bizonyítékait.
A Szovjetunió felbomlása után, a szuverenitás megerősödésének egyik hozadékaként ismét felélénkült a vita. Az olajban gazdag Tatárföld a kilencvenes években széles körű autonómiát vívott ki
Oroszországon belül, miután Kazany a több szuverenitást követelők élére állt. Nem szavazta meg az 1993-as alkotmányt, különleges jogokat vívott ki, és az állam öszszeszedése, Putyin elnöksége idején is megőrzött ebből valamit. A kazanyi kreml területén kezdődtek ásatások, s a régészek mintegy négyezer köbméter földet vizsgáltak át, feltárva öt réteget. Az előkerült leleteket Moszkvától Bécsen át Berlinig húsz város intézeteiben vizsgálták. Az alapítás évét végül 1005-ben határozták meg oly módon, hogy a kiásott leletek korából átlagot vontak. Borisz Jelcin 1999-ben írta alá a város millenniumának megünnepléséről szóló elnöki rendeletet.
A jubileumi ünnepségeknek a fentiek szellemében különösen megadta a módját Sajmijev elnök. A felerészben keresztény, felerészben muzulmán, kultúrák metszéspontján fekvő köztársaság nagy hangsúlyt fektetett a népek és vallások békés, kiegyensúlyozott együtt élésére. Ennek egyik folyományaként még a nyáron átadtak az ortodoxoknak egy székesegyházat a kazanyi kreml területén, s felépítették az egykor lerombolt Kul Sarif mecsetet, amely a maga 57 méterével a legmagasabb Európában. A mostani ünnepségek előtt adtak át több felújított utat, egy a várost kettészelő Kazanka folyón átívelő hidat, és az öt állomásból álló 8,7 kilométer hosszú metrót. Az építkezések nagyszabású voltára jellemző, hogy ez a földalatti az egyetlen, amely a kilencvenes évek óta Moszkván kívül Oroszországban épült. Az 1,1 milliós város szinte minden lakója számára személyesen, az életkörülmények javítása révén is ünneppé vált tehát a millennium. Különösen elmondhatja ezt magáról az a 100 ezer kazanyi, aki ebből az alkalomból ingyenlakáshoz jutott.
origo.hu
Gyorsan kifakult a szivárványos zászló
