Bár az ÁPV Rt. úgy nyilatkozott, hogy jobb volt az AirBridge ajánlata, ez csak egyetlen pontban van így – mondta Kovács. Ugyanis – fogalmazott – ők valóban 150 millió forintos vételárat ajánlottak, de az összes többi paraméterük jobb volt – az ÁPV Rt. által pénteken nyilvánosságra hozottak alapján – az AirBridge-énél. Hangsúlyozta, hogy az ASBK Kft. kilenc-, míg az AirBridge Rt. csak négymilliárd forintos tőkeemelést vállalt. – A vételár emelésére nekik – szemben a másik pályázóval – nem volt lehetőségük, mivel velük az ÁPV Rt. a tárgyalásos eljárás során nem tárgyalt – emlékeztetett Kovács, aki szerint ma döntenek arról, indítanak-e peres eljárást.
*
Úgy tudjuk, az OTP Bank állt az ASBK pályázata mögé. Szombaton az AirBridge is jelezte: jogi eljárás megkezdését fontolgatja. Ez a mai napon mindenképpen kiderül, hiszen sajtótájékoztatót hívott össze a cég. Szintén szombaton a Kommerszant című moszkvai lap arról tudósított, hogy az AirBridge Rt. orosz főrészvényese óvást akar emelni az ÁPV Rt. döntése ellen. Borisz Abramovics – a KrasAir és az AirBridge résztulajdonosa – megdöbbenésének adott hangot az ÁPV Rt. pénteki bejelentésével kapcsolatosan. Ismert, az ÁPV Rt. úgy döntött, eredménytelenül lezárja a Malév Rt. részvényeinek értékesítésére kiírt pályázatot.
„Megfeleltünk minden feltételnek. Azt mondták nekünk, hogy mi vagyunk a győztesek. És a végén leállítják a privatizációt. Hogy lehetséges ez?” – háborgott Abramovics. Mint mondta: „Politikai harc túszává váltunk. Ajánlatunk megfelelt a magyar kormány valamennyi kívánságának, és a legjobbnak ismerték el azt. Most komoly jogászok dolgoznak az ügyön, és vizsgáljuk az esélyeket, készek vagyunk harcolni európai bíróságokon” – mondta. – „A tárgyalások során megállapodtunk az ÁPV Rt. képviselőivel, bár semmit nem írtunk alá, csak a kész szerződéstervezetet kaptuk kézhez” – mondta Leonov Péter, az AirBridge igazgatósági tagja tegnap az MTI-nek.
Veres János pénzügyminiszter kijelentette, hogy a Budapest Airport Rt. privatizálása után újabb kísérletet tesznek az év végén a Malév eladására.
Tőzsdére az állami cégeket! A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) lapunkat közleményében arról értesítette: zajlanak az átfogó piacélénkítő intézkedéssorozatot tartalmazó javaslatcsomag tárgyalásai, amelyet Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök július 5-én adott át Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. Pénteken a tőzsde elnöke azzal az újabb javaslattal fordult a kormányfőhöz, hogy a Budapest Airport Rt.-t, a Malévot és a többi – még az ÁPV Rt. portfóliójában lévő – magyar vállalatot csak olyan szakmai befektetőnek adja el az állam, amely – az egyéb feltételek teljesítése mellett – hajlandó a saját részvényeit bevezetni a Budapesti Értéktőzsdére. Ezzel is lehetővé téve a magyar lakosságnak és a nyugdíjpénztáraknak a privatizációban való indirekt részvételt.
Ellenőrzések a légtérben. Nagyobb figyelmet szánnak ezentúl a légi közlekedési szervezetek a repülőgépek és a pilóták rendszeres ellenőrzésére, számítani lehet arra, hogy kisgépeket e célból menet közben leszállásra szólítanak fel – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Az eddiginél jóval nagyobb szigorra egyrészt a külföldön történt légi balesetek, másrészt pedig a magyarországi kisgépek közelmúltbeli tragédiája miatt van szükség. Egyelőre nincs olyan légitársaság, amely biztonsági okból ne kapna leszállási engedélyt Magyarországon, a légügyi hatóságok azonban rendszeresen ellenőrzik a külföldi tulajdonú gépeket is: ennek tudható be, hogy egy IL 76-os légi jármű hetekig nem hagyhatta el az országot. Idén az első fél évben 196 esetet vizsgált a Polgári Légiközlekedési Hatóság, a hazai légtérben húszszázalékos volt a forgalom bővülése. (P. G. I.)
