Veres János nemrég azt nyilatkozta, hogy Gyurcsány Ferenc a kabinet holnapi ülése után beszél majd a nyilvánosság előtt. Úgy hírlik, a miniszterek a múlt szerdai kormányülésen zárt borítékban kapták meg a tárcájukra vonatkozó adatokat, s a holnapi kormányülésen fogalmazhatják majd meg felvetéseiket. A pénzügyminiszter egy nyilatkozatában utalt arra, hogy a kabinet szeptember utolsó hetében dönt a büdzséről, vagyis a határidő lejártakor nyújtja csak be az Országgyűlésnek a tervezetet. A miniszterelnök többször is leszögezte: nem lesz választási költségvetés, vagyis nem osztogatnak. Ez már csak azért sem lenne könnyű, mert az ötéves adóreformcsomag jövő évben megvalósuló elemei miatt 200 milliárd forinttal kevesebb folyik majd be a büdzsébe. A fűnyíróelvet, vagyis hogy minden tárcától azonos arányban vonnak el pénzt, határozottan cáfolta a kormány. Vélhetően feladatfinanszírozás lesz, vagyis a bürokrácián, az igazgatáson akar spórolni a kabinet. Azt viszont már minden miniszter maga dönti el, hogy háttérintézményeket szüntet meg, vagy a tárcához tartozó cégek területi kirendeltségeit zárja be, netán létszámleépítéssel teremti elő a pluszpénzeket.
Az önkormányzatoktól hasonló takarékosságot vár el a kabinet, vagyis azt, hogy kevesebb igazgatási kiadás mellett több beruházást hajtsanak végre. Jövőre érdemben lehet számolni uniós forrásokkal, amelyek megszerzéséhez a kormány biztosítja az önrészt. Mindebből az is következik, hogy a feladathoz mérik a támogatást. Ezt azt jelenti, hogy azokra a célokra és intézményekre, amik, illetve amelyek uniós pénzekből is fedezhetők, vagy eltartják a saját bevételei, egyetlen fillért sem adnak. Azt is tudni lehet, hogy a 2006-os büdzsében prioritást élveznek majd a kormány száz lépés programjának elemei: a családtámogatás, a foglalkoztatás növelése, a nyugdíjasok helyzetének javítása, a felsőoktatás. E hangzatos kitételeken túl azonban kérdés, hogy a megvalósítás milyen eredménnyel jár, hiszen a munkanélküliek száma például a kormányváltás óta folyamatosan növekszik.
Hiánykozmetikázás privatizációval
Nagy a valószínűsége, hogy a Budapest Airport (BA) Rt. privatizációjából befolyó pénz egy részét a kormány a költségvetési hiány finanszírozására használja fel. Az uniós szabályok szerint erre elvileg nincs lehetőség, ám a privatizációs díj három tételből tevődik össze, s ebből kettőről elképzelhető, hogy a költségvetési hiány betömésére szolgálhat. Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője lapunknak megerősítette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal előtt van egy olyan javaslat, amely változtatásokat javasol a hasonló ügyletek pénzügyi elszámolásában. A privatizációból származó állami bevétel három tételből tevődik össze: egyrészt az ÁPV Rt.-nek a 75 százalék mínusz 1 részvény megvásárlásáért fizetett vételárból, másrészt a BA Rt. fennálló, határozatlan idejű vagyonkezelési szerződésének 75 éves határozott idejű szerződésre való módosítása kapcsán a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) egy összegben fizetendő vagyonkezelési díjból, harmadrészt pedig a BA Rt. által jelenleg vagyonkezelt ingóságok megvásárlásáért a KVI-nek fizetett vételárból. A portfolio.hu értelmezése szerint az uniós tilalom nem vonatkozik a második és a harmadik tételre, amelyek így a költségvetési egyenleg javítását szolgálhatják.
