Legkevesebb 841 ember életét vesztette és 322 megsebesült tegnap Bagdadban egy pánik nyomán, amely síita vallási ünnepre igyekvő emberek többezres tömegében tört ki, miután híresztelés terjedt el arról, hogy két öngyilkos merénylő vegyült a tömegbe, s minden pillanatban várhatók a robbanások – közölte az iraki belügyminisztérium. „A híresztelés hallatán rémületükben sokan levetették magukat egy hídról a Tigris folyóba” – mondta Dzsalíl as-Sumari, az iraki egészségügyi miniszter helyettese. Egy bagdadi rendőri vezető ugyanakkor arról számolt be, hogy a közvetlenül dél előtt kezdődött hatalmas tülekedésben kidőlt a híd korlátja, s a szűk hídon összeszorult hatalmas tömegből sokan lezuhantak a mintegy harmincméteres mélybe. Az al-Arabíja arab hírtelevízió jelentése szerint maga a híd omlott le. Más jelentések azt sejtetik, hogy sokakat eltaposott a megrémült tömeg. Az áldozatok többsége állítólag nő és gyermek.
Az al-Arabíja képeket mutatott egy bagdadi kórházról, ahova a szerencsétlenség halálos áldozatait beszállították. Holttestekkel elborított hosszú folyosószakaszok voltak láthatók a felvételeken. A tömegszerencsétlenség színhelyének közelében minden utca roppant szűk, s ez megnehezíti a mentés munkálatait, a sérültek elszállítását a döbbent, rémült emberek sokaságán át.
A síita hívők fontos vallási szertartásukra készültek: Musza al-Kázím, a síiták hetedik imámja mártírhalálának évfordulójára, az azon tartandó gyászünnepségre, amelyet Bagdad legnagyobb síita mecsetjében, a Kázhimíjában rendeztek meg. A pánikot kiváltó híresztelés azért is tűnhetett hitelesnek, mert ismeretlen támadók három aknagránátot lőttek ki előzőleg a vallási ünnepre gyülekező emberek felé. Noha azok az ünnep középpontjában álló síita szentély melletti házak tetőin csapódtak be, így is tizenhat ember halálát okozták. Napokkal az ünnep előtt elterjedt már annak a híre, hogy fegyveresek vagy pokolgépes merénylők támadást intézhetnek a síita hívők tömege ellen, a biztonsági alakulatok ezért már napok óta készültek az ilyen támadások elhárítására.
A síita és szunnita muzulmán közösség közti régi keletű feszültségek kiéleződtek az utóbbi napokban az új iraki alkotmány parlamenti elfogadása után, illetve az alapokmányról tartandó népszavazás előtt. A szunniták elvetik az új alkotmányt, a síita és kurd pártok azonban – nemzetgyűlési fölényüket kihasználva – a szunnita tiltakozás ellenére áldásukat adták a parlamenti szavazásban az alaptörvény tervezetére.
Míg az idő haladtával egymást írják felül a megszállt ország legsúlyosabb merényletei és incidensei, az Egyesült Államok számára is egyre terhesebb feladat a megszállás. Háborúellenes, baloldali-liberális kutatóintézetek által nyilvánosságra hozott tanulmány szerint az iraki háború többe kerül havonta az Egyesült Államoknak, mint a vietnami a múlt század hatvanas, hetvenes éveiben. Az iraki ingovány címmel kiadott tanulmány szerint az iraki háború költségei elérik az 5,6 milliárd dollárt havonta. Ez napi bontásban 186 millió dollárt jelent. Összehasonlításul: a vietnami háború hadműveleti költsége a háború nyolc évén keresztül, figyelembe véve az infláció mértékét, havi 5,1 milliárd dollár volt. A negatív képet kissé árnyalja azonban, hogy a GDP arányában a vietnami háború jelentősebb mértékű volt, az éves GDP 12 százaléka, míg az iraki csupán két százalék. Közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az iraki háborúval túllépik a költségvetési kereteket, növelik a deficitet, és a költségvetési hiány megduplázódhat a következő tíz évben. A tanulmány szerzői, Phyllis Bennis és Erik Leaver úgy vélik, hogy ha az Egyesült Államok egy lakosára vetítve nézzük a kiadásokat, ami 727 dollár, ez az elmúlt hatvan év legköltségesebb katonai művelete.
Szunniták és síiták. Irakban három nagy népcsoport, a szunniták, a síiták és a kurdok alkotják a népesség legnagyobb részét. A lakosság 97 százaléka mozlim, többségben vannak a síita irányzat követői, ők teszik ki az összlakosság mintegy 65 százalékát. A szunniták Bagdad egyes részein és az ún. „szunnita háromszögben” vannak többségben, ez utóbbi területről származnak Szaddám Huszein legfőbb hívei is. Kelet-Bagdad Szadrváros nevű negyedében és az ország déli részén a síiták alkotnak többséget. A különböző népcsoportok közötti kölcsönös leszámolássorozat folyamatos Irak amerikai megszállása óta. Kereken két évvel ezelőtt, 2003 augusztusában gyilkolták meg Mohammed Bakir al-Hakim ajatollahot, az iraki síiták egyik legfontosabb vallási vezetőjét, aki húszéves iráni száműzetés után tért vissza hazájába. Az elmúlt két esztendőben az ország minden részére kiterjedtek az erőszakos cselekmények, pokolgépek robbantak a kurdok lakta városokban éppúgy, mint Bagdadban vagy az ország déli részén. (MN)
