Újságírók adóprés alatt

Maradna 35 százalék az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás mértéke, felső határa évi 25 millió forintra emelkedne, és november 15-ig dolgoznák ki azon szakmák listáját, amelyek választhatnák ezt a formát. Az ekhóval nem járna munkajogi védettség, fizetett szabadság, gyes vagy táppénz.

Folynak a tárgyalások az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról (ekho). Tegnap két megbeszélés is volt az ügyben. Kora reggel Csizmár Gábor munkaügyi miniszter fogadta az RTL Klub, a TV2, az MTV, az InfoRádió, az Index, az Origo és a Duna TV képviselőit. Ezt követően Csizmár Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Veres János pénzügyminiszterrel átvonult a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházába, ahol más sajtóorgánumok és művészeti érdekképviseletek vezetőivel tárgyaltak.
A kora reggeli találkozón részt vevő médiumok a múlt héten tudatták: a MÚOSZ-nak nincs felhatalmazása arra, hogy a nevükben tárgyaljon. Tapasztalataik szerint a szervezet nem képviseli megfelelően a médiában tevékenykedők jelentős részének véleményét.
*
Kolosi Péter, az RTL Klub képviselője lapunk kérdésre elmondta: a kora reggeli találkozón sikerült elérniük, hogy a tervezetben szereplő tízmillió forint helyett évi 25 millió forintos jövedelemig választhatják a sajtó dolgozói és a művészek az ekhót. Azt is sikerült elfogadtatni a kormánnyal, hogy gondolják át az azt rögzítő szakmalistát, kik vehetik igénybe az ekhót.
A tegnapi egyeztetések után Gyurcsány Ferenc az újságíró-szövetség székházában bejelentette a jövedelemhatár 25 millióra emelését, valamint azt, hogy november 15-ig kidolgozzák a szakmalistát. Az ekho mértéke összesen 35 százalék lenne, ebből a munkáltatónak 20, a foglalkoztatottnak pedig 15 százalék közterhet kellene fizetnie. Gyurcsány elmondta: a vonatkozó törvény január 1-jével lépne hatályba, ám a kormány június 30-ig moratóriumot hirdetne. Az ekho azonban csak adózási kategóriát jelente, nem járna vele sem munkajogi védettség, sem táppénz, sem gyes, sem fizetett szabadság. Csak nyugdíjjogosultság, amely Veres János szerint csak a fele lenne egy normál munkavállalóénak, illetve igénybe lehetne venni ez alapján a természetbeni egészségügyi ellátást. Veres kérdésre nem tudott garanciát adni arra, hogy a munkáltatók nem a munkavállalók pénzéből vonják le a saját 20 százalékukat, mindöszsze megjegyezte: ez a két fél megállapodásán múlik. Ilyen garanciát egyébként Kolosi sem látott.
Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke arra a kérdésre, hogy korábban tulajdonképpen kinek a nevében tárgyalt a kabinettel az ekhóról, azt válaszolta: a MÚOSZ és azok nevében, akik erre felkérték, mint például a Katolikus Újságírók Szövetsége és a Magyar Újságírók Közössége. Felvetésünkre, miszerint hogyan támogathat ilyen megállapodást, elismerte: az új rendszerben a most vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottak rosszabbul járnak. Úgy vélte azonban, hogy a munkaviszonyban lévők számára kedvezőbb lesz.
– A Fidesz kifogásolja, hogy a kormány az ekho kidolgozásánál csupán a sajtó és a művészeti területek dolgozóira gondol – jelentette ki Balsai István, a párt képviselője. Rámutatott: a munka legkülönbözőbb szféráiban dolgoznak kényszervállalkozók, nekik is megnyugtató megoldást kellene keresni.