Ausztriában és Németországban közvetlenül a turisztikai, műemléki, kulturális nevezetességek mellet futnak a kerékpárutak. Aki a szomszéd országba indul kerékpáron, az akarva-akaratlanul útba ejti a melki vagy a passaui apátságot – említi példaként az osztrákok kerékpárút-építési koncepcióját Dér Tamás. A megszállott biciklis hírében álló kaposvári Zöld Pont Életmódklub elnöke szerint osztrák minta alapján kellett volna kiépíteni a balatoni kerékpárutat, mindazonáltal megjegyzi: részben érthető, hogy a nagy gépjárműforgalmú üdülőkörzetben a kerekezők biztonsága volt az elsődleges szempont.
A drótszamáron közlekedők elsőként a tó somogyi partján kiépült körútnak örülhettek, majd miután tavaly átadták a veszprémi oldalon is az utolsó hiányzó szakaszt, lehetővé vált egyebek közt a Káli-medence, Nagyvázsony és Sümeg megközelítése is.
Dér Tamás azonban úgy véli, hogy nagyobb hírverést érdemelnének az üdülési elő- és utószezon balatoni kerékpározóit megillető szállodai és egyéb kedvezmények. A két-három napig túrázók többsége ugyanis áprilisban vagy szeptemberben indul a Balatonhoz.
A Kaposi Mór Kórház belgyógyász főorvosa, Kollár Balázs is elégedett a balatoni bicikliskörúttal, ugyanakkor néhány, augusztus végén tapasztalt bosszúságáról is beszélt lapunknak. – Kedvező, hogy Kenesét kivéve jól „kitáblázottak” az eleve kerékpárútnak épített szakaszok, ám miközben a déli parton csaknem összeérnek az üdülőhelyek, és sok az olcsó gyorsétkező-hely, az északi parton nagyon kevés büfé van. Strandjegyet kell vásárolnia a kerékpározónak, hogy büfé közelébe jusson, a Club Aligán áthaladó kerékpárútért pedig 250 forintot kérnek. Igaz, ki is kerülhető a hatalmas üdülőkomplexum – mondja a főorvos.
Magyar Péter agrárszakértőjének nincs mezőgazdasági végzettsége
