Három éve 40, 2003 októberében 25, egy év multán 60, idén szeptember végén pedig 111 centimétert mutatott a balatoni vízmérce. Mivel ez utóbbi, a sokéves átlagnál 20 centivel magasabb vízállás veszélyezteti a Balatonboglártól délnyugatra fekvő települések part menti ingatlanjait, a vízügyesek váltig állítják, időnként meg kell nyitni a „Balaton csapját”. Lapunk úgy értesült: november végéig száz centiméterre kell csökkenteni a tó vízállását.
Szeptember elseje óta 7,5 millió köbméter vizet csorgattak le a tóból, ám miután a Balaton vízszintje ennek ellenére is emelkedett, a múlt hét közepén ismét megnyitották a Sió-csatorna kapuját. Ezt a szakemberek azzal indokolták: meg kell előzni, hogy majd a tó jege kárt tegyen a partvédő művekben és a hajókikötőkben. A vízeresztést állítólag úgy szabályozzák, hogy az olvadások után, tehát előreláthatóan jövő márciusban 115 centi magasan álljon a víz a tómederben. A Balaton átlagos vízmélysége akkor 363 centiméter lesz. Mivel a Sió-csatorna öt éven át alig kapott vizet, medrének alján helyenként kisebb erdők nőttek ki. Ezeket sürgősen el kell tüntetnie Balatoni Vízügyi Kirendeltségnek, mert csak a medertisztítás után lehet megbízhatóan tesztelni: mennyi vizet bír el a csatorna.
Ami pedig a déli parti ingatlantulajdonosok „árvízveszélyérzetét” és részükről is a tó eresztésének igenlését illeti, nos, vannak, akik azzal érvelnek: a helyhatóságoknak az 1950-es és 60-as években sem szabadott volna megengedniük, hogy közvetlenül a vízpartra épüljenek nyaralóházak. Még kevésbé szabadott volna szemet hunyni az engedély nélküli feltöltések felett. Merthogy a Balaton vize elsődlegesen azokon át szivárog be a nyaralók udvarára meg a lakásokba.
Tudósok egy csoportja a tó lecsapolása helyett korábban a Fonyód és Balatonmária közti Nagyberek rehabilitációját és feltöltését javasolta, víztartalékot képezve a szárazabb időszakokra.
Omlásveszély Fonyódnál. Az elmúlt hetek esőzése következtében ismét megmozdult a Fonyód és Bélatelep közötti magas löszfal, amely nem csak több lakóházat veszélyeztet, de a 7-es főúton közlekedőket is fokozott elővigyázatosságra inti. Becslések szerint egymilliárd forintra lenne szüksége Fonyód önkormányzatának a löszfal stabilizálásához, ám a város polgármestere, Miseta István első lépésként egy kétszázmillió forintos belügyminisztériumi gyorssegélynek is örülne. Megelőzendő a partomlást két éve már több fát kivágtak a löszfal legveszélyesebb területéről, ám úgy tűnik, a talajból kioldódó mész által hátrahagyott homok továbbra is labilissá teszi a fonyódiaknak megannyi bosszúságot okozó magas falat.
