Nemsokára megkezdődik a 2006-os költségvetésről szóló általános vita a parlamentben. Különleges, ám gazdasági alapellentmondásra épülő büdzsére számíthatunk: egyfelől a jövő évben országgyűlési választások lesznek, azaz elméletileg meglódul a kiadási oldal, másrészt a kormányt nemcsak a teljesületlen ígéretek terhelik, hanem az Európai Bizottság kifogásai is.
Az unió legfőbb döntéshozó testülete ugyanis a magas deficit miatt újabb megszorító intézkedésekre szólította fel Magyarországot. Eközben a makrogazdasági egyensúlytalanságot bírálók szerint pont az államháztartás az, amely fékezi a gazdasági növekedést. Úgy indul tehát a törvényjavaslatról szóló vita a parlamentben, hogy a költségvetést érő erős külső bírálatok és az ezeket tompítani akaró kormányzati értekezések adják az igazi fejleményeket a makrogazdasági események táborában.
De vissza az Európai Bizottság jelentéséhez. A testület annak kimondását javasolja az unió pénzügyminiszteri tanácsának (amelynek ülése november 8-án lesz), hogy Magyarország továbbra sem tett hatékony lépéseket az államháztartási hiány csökkentésére. A többi között azt állapítja meg a szóban forgó anyag, hogy hazánk jelentősen eltért a 2005-re és 2006-ra vállalt hiánycsökkentési céloktól. Azt is megállapította a bizottság, hogy növekedett Magyarországon a makrogazdasági egyensúlytalanság, s ennek az is a következménye, hogy lassú a strukturális reformok mértéke. Az EU-s grémium úgy látja: a jövő évi magyar deficit egyértelműen magasabb lesz, mint amennyit a kabinet várt: GDP-arányosan 6,1 helyett 8,1 százalék.
Kínos, hogy mind ez idáig hazánk volt az egyetlen, amely kétszer is megszegte a költségvetési hiány csökkentésére vállalt kötelezettségeit. Hogy nemcsak itthon, hanem az EU fővárosában is fogy a béketűrés, mi sem jelzi jobban, mint hogy a pénzügyminiszteri tanácsban és a gazdasági és pénzügyi bizottságban már felmerült a kohéziós támogatás megvonásának lehetősége is.
A fentiek után nem csoda, hogy a magyar gazdaság szereplői is keményen kritizálják a készülő költségvetést. A kormány költségvetési tervezetét és az adójogszabályok tervezett módosítását koncepciótlanság és időzavar jellemzi – így foglalták össze véleményüket a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és Pest megyei társszervezetének képviselői. A vállalkozásokat tömörítő köztestületek leginkább azt bírálják, hogy az adótörvények módosításának hatásából 2006-ban „vajmi keveset” érzékelhet a vállalkozói szféra. Szerintük – dacára a nagy ívű bejelentéseknek – a valós hatások a következő kormányciklus időszaka alatt válnak majd érzékelhetővé.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a költségvetés tényleges hiánya a GDP 9-10 százalékára tehető, s ennek finanszírozása hoszszabb távon lehetetlen. Jegybanki szakértők véleménye alapján az államháztartásban a reformok elodázhatatlanok, mert az a mostani formájában finanszírozhatatlan. Nem csak pénzügyi jellegű problémáink vannak: az elmúlt másfél évben az európai uniós tagságunkat követően nem jutottunk közelebb az unió fejlettségi átlagához. Bár a nemzetgazdaság négyszázalékos növekedési rátája az unió régi tagállamaihoz képest magas, ezzel a bővülési mutatóval nem tudunk felzárkózni. A helyzetet jól illusztrálja, hogy a tavaly csatlakozott tíz új tagország között a gazdasági növekedés tekintetében igencsak hátul kullogunk.
Eközben osztjuk a kamarai aggodalmat: nagyon komoly adóreformra lenne szükség, valamint az államháztartás kiadásait egyértelműen le kellene faragni. Az elosztási gyakorlat a jelek szerint azonban továbbra is marad: a központi költségvetés 45 százalékát elvonja a gazdaság bevételeinek, s az elvont bevételek 50 százalékát át is csoportosítja. Az államháztartás nagy terjedelme, finanszírozási igénye blokkolja a gazdasági növekedést. Ha már a statisztikáknál tartunk: a munkaképes korú lakosságnak mindössze 57 százaléka, a magyar összlakosságnak pedig csupán 38 százaléka dolgozik, azaz járul hozzá az állami bevételekhez. Ám kritikus az oktatás helyzete is. A jelenlegi oktatási rendszer olyan fiatalokat bocsát ki, akik pályájukat munkanélküliként kezdik, mivel végzettségükre a gazdaságnak nagy részben nincs szüksége. S nagy a lemaradás a felnőttek átképzése terén is.
Az államháztartás nagy ellátórendszereinek reformja az évek óta ismétlődő kormányzati kezdeményezések ellenére sem járt eredménnyel. A reform megvalósításának felgyorsítása azért is indokolt, mert a költségvetési hiány folyamatos növekedése mellett az ezekre a rendszerekre fordított kiadások aránya gyakorlatilag változatlan, ami azt jelenti, hogy a rendszer jelenlegi struktúrában való működtetése egyre többe kerül – áll az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a jövő évi büdzséről a szervezet honlapján kiadott véleményében.
A gazdaságpolitikai egyensúlytalanságot természetesen a piac is „díjazza”. Egy hónapja tíz szakértőből hét még a kormányzati tervek megvalósulásában bízott, most viszont a megkérdezettek csaknem fele 2014-es dátumot nevezett meg az euróbevezetés lehetséges csatlakozási időpontjaként. A pénzügyminiszter, Veres János kiáll a benyújtott költségvetési törvényjavaslat mellett. Mint azt egy televíziós műsorban kifejtette: ezt „olyan költségvetésnek tartom, amely sok fejlesztést valósít meg Magyarországon, és egyben feszített gazdálkodást követel valamennyi, az államháztartásból gazdálkodó szervezet vezetőjétől”. A tervezettnél nagyobb mértékben szerinte nem lehet csökkenteni jövőre az államháztartási hiányt, különben hozzá kellene nyúlni a szociális vagy az egészségügyi ellátás kiadásaihoz vagy az önkormányzati feladatellátás finanszírozásához. Veres úgy látja, hogy nagyobb megtakarítást akkor lehetne elérni, ha módosítanák a kétharmados önkormányzati törvényt. Így módosítani lehetne az államigazgatást érintő kiadási tételeket. Szükségesnek tartja továbbá az egészségügy bevételi és kiadási tételeinek megváltoztatását, amit javasolni is fognak.
A legnagyobb ellenzéki párt szerint vágyak gyűjteménye lesz a jövő évi büdzsé, amelyet a következő kormánynak kell majd teljesítenie. Tállai András, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy tartja: a jövőre befolyó adóbevételekből a 2004-ben és 2005-ben vállalt kötelezettségeket kell majd finanszírozni.
A kormány korábban adócsökkentést ígért, ehelyett azonban adóemeléseket hajt végre: nőnek a regisztrációs és jövedéki adótételek, megjelenik a négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás, de szó van a tőzsdei árfolyamnyereség-adó bevezetéséről is. A Fidesz álláspontja szerint valóságos adó- és járulékteher-csökkentésre lenne szükség.
Summa summarum: a kormányzat részéről nem látszik kidolgozott nemzetgazdasági stratégia, a reformok túl későn kezdődtek. Nem győzzük hangsúlyozni a költségvetés alapellentmondásait: a tervezet választási jellegű, ugyanakkor a gazdasági kényszer miatt elvonásokat tartalmaz. Amúgy a 2006-os büdzsé is olyan lesz, mint a többi: az állam többet költ majd annál, mint amit a gazdaság teljesítőképessége következmények nélkül elbír. Erre figyelmeztet immár másodízben az Európai Unió is. Az a sokat hangoztatott gazdaságpolitikai fordulat, amely évek óta várat magára, jövőre is elmarad. Arra viszont mérget vehetünk, hogy a lazításból jövőre is kiigazítás, magyarán megszorítás lesz.
A számlát azonban már a következő kormány egyenlíti ki. Ha kényszerből is, ám a jövő kontójára.
Mutatjuk a fővárosi Fidesz legújabb javaslatait