Napi csúcsán nyitott a BUX; a reggeli 21 pontos plusz hamar elolvadt, mondhatni egy másodperc alatt semmivé vált, s az index bezuhant. A tartósan gyengélkedést jelző indikátor 22 137,06 pontig esett vissza, záráskor viszont
22 214,81 ponton állt, ami 196,10 pontnyi lassulásnak felelt meg.
Elemzők szerint a kedden keletkezett minimális emelkedés és az akkori piaci hangulat is azt jelezte, hogy a javulás nem jön vissza egyhamar. A hét második napján a 14 milliárd forintos forgalom is amellett szólt, hogy a befektetőket nem nagyon érdeklik a magyar papírok. Hasonlóan a keddi üzletmenethez, tegnap sem tudott kialakulni jelentős forgalom, sőt rendkívül alacsony, 11,87 milliárd forintnyi ügylet realizálódott a Deák Ferenc utcai parketten.
A csökkenő befektetői intenzitás és a vezető részvények árának jelentős visszaesése is jel volt, hogy vége a Kánaánnak. A beeső blue chipek sorából egyetlen kivétel a Richter volt: a gyógyszergyártó cég részvényei félszázalékos emelkedéssel zártak. A Richter szektortársának, az Egisnek az ára is emelkedőben volt, a kisebbik gyógyszergyártó 1,54 százalékos növekedést produkált.
A visszaeső vezető részvények közül markánsan kiemelkedett a 2,2 százalékkal gyengülő Magyar Telekom és a 7,2 milliárd forintos forgalmat bonyolító, s 1,4 százalékkal visszacsúszó OTP. A Magyar Telekom (MTelekom) részvényei napközben megjárták az 1000 forint alatti határt is. Elemzők elmondták, hogy a távközlési részvények bebukása részben azzal magyarázható, hogy vételről tartásra minősítette le az MTelekom-papírokat a Deutsche Bank. A német pénzintézet azzal magyarázta a visszaminősítést, hogy a Magyar Telekomtól 85 forint osztalék várható. Az elemzők jelezték, hogy a magyar távközlési cég növekedéséről szóló megítélés nem túl kedvező.
Gyengült a Mol ára is, pedig a kőolaj világpiaci ára drágulóban volt. Kereskedők szerint az olajipari cég részvényeiben azért történt negatív korrekció, mert a cég papírjai túlértékeltek, és mert a legnagyobb térségbeli rivális, az OMV bejelentette, hogy 2010-ig meg akarja kétszerezni a finomítókapacitását, kőolaj- és földgáztermelésében pedig 50 százalékos növekedést tervez. – Nem lesz akkora a növekedés, mint az utóbbi három évben, de a bővülés folytatódik, és hasznot hajt – mondta az OMV vezérigazgatója, Wolfgang Ruttenstorfer. Az ötéves terv részeként kutatásokat és feltárásokat végeznek Észak-Afrikában, az Északi-tengeren, Pakisztánban, Oroszországban, a Kaszpi-tenger vidékén, Ausztráliában és Új-Zélandon. Céljuk 160 százalékos tartalékpótlás elérése. A feltáró- és termelőrészleg teljesítményét napi 500 ezer hordós olajegyenértékre akarják növelni az idén becsült napi 340 ezer hordós átlagról. Mint ismert, a Mol a stratégiai terveiben – már 1998-ban is – az OMV-t határozta meg a legnagyobb riválisának.
A kis forgalmú részvények közül a gyengélkedők sorát gyarapította a Synergon és a BorsodChem is, és drágulást jelzett az FHB, a Zwack és a Rába. A Rába vezérigazgatója, Pintér István a portfolio.hu-nak megerősítette az éves terveket, kedvező folyamatokról számolt be az ingatlanhasznosítás területén, rejtett értéknek nevezve a Rába „új üzletágát”. A dollár-forint árfolyam elmozdulása hosszú idő után először nem torzítja majd a gazdálkodás folyamatait a novemberi gyorsjelentésben. A stratégiai piacokon Amerika egyre inkább a telítettség jeleit mutatja, Nyugat-Európa és a keleti blokk utódállamai lehetnek a növekedés új forrásai.
A bankközi devizapiacon a forint újból gyengült, s a 250-es szint fölé került az euróval szemben.
origo.hu
Halál helyett második esély: egy segélykiáltás mindent megváltoztatott
