A körbetartozás a kis cégek bukásához vezethet

A kis- és közepes vállalkozások (kkv) körében a körbetartozások mértéke nem javul, sőt egyenesen tovább romlik, súlyos likviditási gondokat okozva ebben a vállalati szegmensben. Becslések szerint csak az építőiparban 80-100 milliárd forintról van szó. Idén várhatóan nőni fog a vállalati bukások száma.

2005. 11. 02. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyarországi Volksbank Rt. által útjára indított kis- és közepes vállalkozások helyzetét illusztráló friss kkv-körkép tanúsága szerint továbbra is érvényes az a megfigyelés, hogy a külföldi tulajdonú cégek jobbnak látják helyzetüket, mint a magyar tulajdonúak. Vagyis nagyobb arányban számolnak be magas termelési szintről, és kedvezőbbnek is látják üzleti helyzetüket, mint a többi társaság. A szóban forgó vizsgálat alapján a körbetartozás nemhogy nem javul az érintettek szerint – a körbetartozás a kkv-k körében a legelterjedtebb –, hanem egyenesen tovább romlik. A megkérdezettek 53 százaléka állította azt, hogy az elmúlt egy évben vagy maga a kkv, vagy valamelyik szállítója késedelmesen fizetett. A cégek fele látja úgy, hogy a körbetartozás egyre elterjedtebbé válik, s 10 százaléknál is kevesebben érzékelik a folyamat fékeződését. Általánosságban az is jellemző, hogy a kisebb vállalkozásoknál szinte mindennapos a körbetartozás. A felmérésben szereplők arról számoltak be, hogy a vizsgált időszakban 47,5 százalékuk késett fizetési kötelezettségeinek teljesítésével. A cégek 36,8 százalékánál a késedelmes fizetés miatt likviditási problémák mutatkoztak. Ez másra is a kihatott: 11 százalékuk időnként késve fizette be az esedékes adókat, míg 9,7 százalékuk a társadalombiztosítási járulékkal tett ugyanígy.
A körbetartozások súlyos likviditási gondokat okoznak ebben a vállalati szegmensben. Szakértők szerint összefüggés mutatható ki a vevő késedelmes fizetése és az eladó késedelme között. A kkv-k 52,9 százaléka azért nem tudott az elmúlt fél évben időben fizetni, mert nekik is tartoztak. Egyébként a leggyakoribb a körbetartozás az építőiparban: itt „általánosságban” a cégek 40 százaléka fizetett késedelmesen az elmúlt hónapokban. Amúgy szakemberek az építőipari körbetartozások nagyságát 80-100 milliárd forintra becsülik. Kiküszöbölésükre egyik megoldás lenne az úgynevezett építési kódex bevezetése, amely magában foglalná a tisztességes működés szabályait. Gond, hogy ma 270 ezren dolgoznak az építőiparban, és 80 százalékuk 1-3 fős vállalkozások tagja. Igen magas, 38 százalékot meghaladó arányban fordult elő késedelmes teljesítés a feldolgozóiparban is.
A problémát fokozza, hogy a Coface nemzetközi hitelbiztosító által közzétett adatok alapján a fizetési index a nyár derekára már megközelítette a száz napot, ami jelentős romlás az év eleji 81 naphoz képest. Az elemzés arra is rámutat, hogy a késedelmesen fizetők mellett az egyáltalán nem fizető ügyfelek száma is növekedett. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet a körbetartozások mértékére a hosszú lejáratú követelések arányának elemzésével hívja fel a figyelmet. Eszerint míg a nagyvállalatoknál a tavalyihoz képest 11 százalékos a körbetartozások arányának növekedése, addig a közepeseknél 19, a kicsiknél pedig 28 százalékos. A kereskedelmi kamara által végzett felmérés szerint a kisvállalkozások behajthatatlan követelései elérik az árbevételük 15-20 százalékát, ami megegyezik a nyereségaránnyal, így a vállalkozások fenntartása kerül veszélybe.
Cégbírósági adatok szerint növekedést mutat a fizetésképtelenné váló cégek száma is: az 1997-es 2750-hez képest 2004-ben elérte a nyolcezret. Idén, legalábbis az eddigi adatok szerint, nőni fog a vállalati bukások száma, s a leggyakoribb esetek a legkisebb vállalkozások körében fordulnak elő. Idevonatkozó információ, hogy a Hitelgarancia (HG) Rt. által a kis- és közepes vállalkozások hiteleire vállalt garanciájának összege 2004 végén 174,6 milliárd forintra rúgott, ebből 2004-ben 3,4 milliárd forint összegű garanciát váltottak be, vagyis ennyi volt a „bukott hitel”. Az idei évben a beváltott garancia az előrejelzések szerint 5,6 milliárd forintra emelkedik. Egyébként a HG Rt. 2005-ben összesen 200 milliárd forint értékben vállalhat költségvetési hátterű garanciát kis- és közepes vállalkozások hiteleinek visszafizetésére, ugyanakkor már kezdeményezték, hogy a keretet jövőre 250 milliárd forintra növeljék.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.