Valójában négy éve fogtunk bele a telepfelszámolás előkészítésébe, mert úgy láttuk: az ott élő romák önmaguk nem képesek javítani helyzetükön. Táska ötszáz lakójának egyötöde cigány, ötvennégyen a falu határában lévő telepen élnek putriban, fóliatetős kunyhóban, romos épületben. El kell vinni őket onnan – döntött a képviselő-testület. Egy 1,7 hektáros, önkormányzati tulajdonban lévő területet belterületbe vontunk, és elkészíttettünk 6,5 millió forintért egy roma lakásokat magába foglaló tervet. Tizenegy házat építettünk volna, 35-40, illetve 50-60 négyzetméteres lakásokkal. Ezekbe szerettük volna beköltöztetni a telep 54 lakóját. A precíz tervre az esélyegyenlőségi tárca is felfigyelt, és ezért hívtak meg bennünket egy szociálisbérlakás-pályázatra – kezdte a pályázati kudarc előzményeinek ismertetését Gadányi István polgármester. Majd arról beszélt, hogy bár a pályázatukat forráshiányra hivatkozva elutasították, s ezzel a falu meg a roma közösség megkapta az első pofont, várták az újabb lehetőséget.
– Miután megjelent a szépen hangzó Lakhatási és szociális integrációs modellprogram című pályázat, úgy gondoltuk, ez nekünk való. Negyvenkét önkormányzatot hívtak meg először a minisztériumba erre a pályázatra, majd huszonketten, végül pedig már csak kilencen maradtunk. Négy somogyi roma telep pályázott, ám csak mi nyertünk. Újra felcsillant a remény: minimum 80, maximum 170 millió forintot kaphattunk volna. Ennek egy része szociális bérlakásra, a másik része a szociális háló javítására kellett volna. Ám a 140 millióból 55 lett. Ennyi jutott – közölte a romaügyi államtitkár. Majd azt kérték tőlem, tíz percen belül döntsek: kell-e az 55 millió. Igent mondtam, ám miután Táska képviselő-testülete nemet mondott az igencsak megkurtított ajánlatra, odafönn azt mondták: konszenzus esetén ki lehet tolni a támogatás odaítélésének időpontját – folytatta a kudarc történetét a polgármester.
Gadányi István szerint a tervükkel az a baj, hogy az nem szünteti meg a szegregációt. Azzal ugyanis, hogy a roma telep az egyik helyről átkerül a másikra, azaz sorban és nem szétszórtan építenek roma lakásokat, megmarad a cigány népesség elkülönülése, kirekesztettsége. Az esélyegyenlőségi tárca Táskára vezényelt mentora azzal érvelt, hogy az egymás mellé épített roma házak nem segítették volna elő a cigányság integrációját. Ugyanúgy elkülönültek volna a többségi társadalomtól, mint a kunyhós, putris roma telepen – hangzott a szakértői vélemény, amellyel nem csak a képviselő-testület, de a romák sem értettek, értenek egyet.
– Vegyünk házakat a roma családok számára – javasolták bölcsen odafönn. Csakhogy a minisztériumban nem tudják, hogy a Balaton és a gyógyvizes Csisztafürdő közelében lévő Táskán az elmúlt tíz-tizenöt évben a németek meg a hollandok minden valamirevaló ingatlant, telket vagy házat megvásároltak. Fölverték az ingatlanárakat. Ha vennénk hárommillióért egy romos házat, ugyanannyit kellene rákölteni – mondja keserűen a polgármester. Majd megjegyzi: az esélyegyenlőségi tárca mentorát nem látják szívesen Táskán. Az egyik nekikeseredett roma azt mondta: ne jöjjön még egyszer ide, mert baja eshet.
– El vagyunk keseredve, mert beleéltük magunkat abba, hogy lakást kapunk. Nekem is jutott volna, bár én a faluban lakom. Ott, abban az egykori tejcsarnokban – mutat egy romos épületre Horváth Attiláné, a helyi romák szószólója. – Segítene az önkormányzat a telep nyomorúságának felszámolásában, de a pestiek keresztülhúzzák a tervünket. Miért lennénk kirekesztettek, ha egymás mellé épített házakban laknánk? – kérdezi szomorúan a fiatal roma asszony.
– Tudja, leginkább az bánt bennünket, hogy az illetékesek nem hiszik el: mi itt lenn is tudjuk, hogy mit kell, mit kellene tenni a romák oktatása, foglalkoztatása és szociális problémáik megoldása érdekében. Pályázatainkat a közelben lévő Marcali jól felkészült szociális szakembereinek a segítségével készítettük el. Állítom: a táskainál nem volt szakszerűbb, megalapozottabb pályázat. Mégis elutasították. Mondja meg, mit tehetünk ezek után.
A parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága somogyi illetőségű elnöke, Szászfalvi László fideszes képviselő előtt sem ismeretlen a táskaiak kudarca. – Többször is tárgyaltam ez ügyben Göncz Kinga miniszter asszonnyal és Teleki államtitkárral is, de eredménytelen maradt az erőfeszítésem. Két dolog lehetséges: el sem olvasták alaposan a táskaiak pályázatát, mert nincs pénz a roma telepekre. Ha pedig elolvasták, akkor kérdezem: miután kétszer is igent mondtak rá, harmadjára miért utasították el. Duma, hogy van pénz a romák integrálódását és a szociális gondjaikat enyhítő feladatokra. Akárhova is nyúlnának a szerencsétlen emberek helyzetén változtatni szándékozó önkormányzatok, mindenütt pénzelvonási magyarázatokba botlanak.
Mindeközben az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumban úgy tudják, és lapunkkal közölték: miután a tárca elfogadta Táska 55 millió forintos pályázatát, a „szerződéskötés egyeztetés alatt van”.
Feszültséget is okoz a romatelep-felszámolási program. A cigányság áldatlan állapota társadalmi robbanáshoz vezethet, ha a kormány nem avatkozik be azonnal – figyelmeztetett a minap a parlamentben Farkas Flórián. A fideszes országgyűlési képviselő szerint két területen mindenképpen lépni kell. Az egyik a cigányok foglalkoztatási helyzetének javítása, a másik a lakhatási problémáik megoldása. A kormány elindította a cigánytelep-felszámolási programját, és biztosított 680 millió forintot a szociális lakhatási feltételekre, de ez komoly feszültséget okozott mind a cigányságon belül, mind pedig a romák és a nem romák között – mondta Farkas Flórián.