Gazdasági konferenciát rendezett (Ki)robbanó költségvetés címmel a hét végén a magyar államháztartás helyzetéről a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület. A sikeres magyarországi euróbevezetés érdekében Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke négy területen sürgetett változást. Mint fogalmazott, hazánknak vissza kell nyernie az elmúlt három évben elvesztett hitelességét, javítania kell a versenyképességet, fiskális szigort kell bevezetnie, az euróövezeti csatlakozásról pedig széles körű konszenzust kell kialakítani. Nemcsak a csatlakozás időpontja, de az árfolyam megállapítása is igen fontos, nem mindegy ugyanis, hogy a magyar lakosság vagyonát, bérét, nyugdíját milyen árfolyam mellett fogadja be az Európai Unió a közös uniós fizetőeszköz bevezetésekor.
– Ha a magyar gazdaság a jelenlegi pályán halad tovább, akkor vesztesei is lehetünk a csatlakozásnak, ám ha a gazdaságpolitikában megtörténik a szükséges változtatás, akkor a forint is többet ér majd, s az emberek nyertesei lehetnek az uniós valuta átvételének – mondta Varga Mihály. Magyarország már most súlyos árat fizet a hitelesség elvesztéséért, ezért az államháztartási adatok körüli trükközést haladéktalanul be kell fejezni.
A bizalomvesztést illetően a politikus Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellentmondó nyilatkozatait idézte fel, megjegyezve: hosszú távon a politika nem teheti meg, hogy olyan intézkedéseket hoz, amelyek ellentmondanak a közgazdaság szabályainak.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár is: hazánk ma a jövőjét éli fel, az állam gazdálkodási válságban van. A szocialista–szabad demokrata kormánynak sikerült felépítenie egy olyan „illúziószínházat”, amelynek sikerült elhitetnie az emberekkel, hogy az állam többet ad vissza, mint amennyit elvesz, s csupán politikai akarat kérdése, kinek mennyi pénz jut. Amíg nem számolunk le ezekkel az illúziókkal, addig a költségvetést sem lehet rendbe tenni. Gyurcsány Ferenc ominózus „mi a fenét akar tőlünk Európa” kijelentésére a közgazdászprofesszor úgy reagált: mi akarunk Európától pénzt, ezért be kell tartani az uniós szabályokat. Könnyen megeshet, hogy az elkövetkező években fizetési kötelezettséget jelentő „csontvázak” esnek majd ki a szekrényből.
A jövő eladósítására figyelmeztetett Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is, aki előadásában párhuzamot vont az államháztartás jelenlegi helyzete és a Kádár-korszak végén tapasztalt állapot között. A jövő évi költségvetési törvényjavaslatról a közgazdászprofesszor úgy vélekedett: a büdzsé a jövő év derekát sem éri meg, így egy másik költségvetésre lesz szükség.
Szlovákia az előszobában. Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi bizottsága pénteken éjfél előtt nem sokkal kiadott közleményében jelentette be, hogy a szlovák korona is része lett az ERM II-nek, amely az euróhoz való csatlakozás előszobájának tekinthető. A szlovák hatóságok ez irányú kérését az euróövezet miniszterei, az Európai Központi Bank elnöke, Ciprus, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Szlovákia közös határozattal hagyta jóvá. A szlovák korona beléptetését azzal fogadták el, hogy a szlovák hatóságok elkötelezték magukat olyan bérfejlesztés mellett, amely lépést tart a termelékenység növekedésével. Szlovákia fiskális politikájában az alacsony inflációt és a konvergenciaprogram biztosítását vállalta fel. Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter kijelentette: Szlovákia ezzel hatalmas lépést tett az euró irányába. Az újonnan csatlakozott országok közül az ERM II mechanizmusnak már csak hazánk, a Cseh Köztársaság és Lengyelország nem tagja. (L. I.)
